A FÖLDGÖMB

Larung Gar – Törékeny buddhizmus 3000 méter fölött

A globalizáció a világ legeldugottabb területein is jelen van valamilyen formában: így kerül Rihanna-poszter a zárt mongóliai közösségek kunyhójának falára, és az eltűnő kultúrák száma is egyre nő. A folyamatot tovább erősítheti a központosított homogenizáló tevékenység, mely sokakat kényszerít a hagyományos életvitel feladására. Számos példát látunk szerte Ázsiában és Afrikában is nomád közösségek letelepítésére, anyanyelvük használatának korlátozására vagy épp a vallásgyakorlás tiltására. Larung Gar kivétel. Volt...

Kína Szecsuán tartományának fővárosától, Chengdutól bő egy nap autóútra, a Larung-hegyek egyik eldugott völgyében, majd’ 4000 méterrel a tengerszint felett apró, piros kunyhók megszámlálhatatlan sokasága töri meg a Himalája nyugati szegélyének monoton, magasföldi jellegét. Az apró, gyakran alig több mint 4-6 négyzetméteres házikók hozzávetőleg 40 ezer szerzetes férfinak és nőnek adnak otthont a világ legnagyobb buddhista akadémiája körül. Persze a kínai hivatalos adatok pusztán 10 ezer lakóról írnak...

ÉRVELÉSTECHNIKA A fiatal szerzetesek egy vallási gyakorlaton, hittudományi vitán

Zsúfolt nyugalom

Középen a buddhista egyetem kampuszának épületei állnak. Külön imaházak, kolostorok a férfiak és nők számára. A több tucat oktatási épületet körülvevő közel ezer kis lakóház is két részre oszlik a nemek szerint. Köztük pedig furcsa kontraszt a vörösre meszelt épületek és imamalmok sokaságában egy templom falába épített ATM. A vörös lepelbe burkolózott, imákat mormoló szerzetesek, vagy növendékek pénzt felvéve feltölthetik okostelefonjukat, és a kínai közösségi, levelezőoldalra, a WeChatre fel is tölthetik az aznap készített szelfijüket.
A szerzetesek persze szerényen élnek. Kunyhójukban kis imamalmok, egy teafőző és több ezer imalap található. Az uralkodó szín a vörös, melyet arany és sárga elemek színesítenek. Az egész várost, vele együtt a kunyhókat áthatja a nyugalom.

CELLALAKÓK Tibeti család büszkén mutatja apró kunyhóját a Ganzi és Dege között található több száz kolostor egyikében

Hivatalos nyitvatartás

Ahogy Tibet politikai helyzete, úgy Larung Gar is érzékeny pont és ütközőzóna a kínai kormányzat és a buddhista szerzetesek, valamint a nyugati emberjogi szervezetek között. A terület 2011-ig le volt zárva a látogatók elől, azóta azonban a kínai hatóságok kifejezetten támogatóak és segítőkészek a külföldiekkel. Az ide érkező, csak a felszínt látó idegennek az az érzése, hogy Larung Gar a békés lét egyfajta utópisztikus közössége. Ez azonban hamis látszat. Kínai turisták tucatjai érkeznek a területre, a kormány gőzerővel fejleszti a jelenleg még sáros földutakból álló közlekedési hálózatot, ezáltal tőke áramlik a térségben és növekszik az életszínvonal. (És természetesen még több kínai és külföldi turista jön.) Nagy dilemma előtt áll tehát a közösség. A turisták okozta nyomás, a növekvő mobilitás és a leomló információs és kommunikációs gátak megállíthatatlan globalizációs kihívást jelentenek. Nagy kérdés, hogy a 2011-ig zárt élet résztvevői meg tudják-e (és meg akarják-e) tartani évszázados életformájukat.

ÉLES KERETBEN Larung Gar kunyhó-lakótelepe hirtelen ér véget, és a házrengeteget feváltja a magasföldi zöld rét

A 2011-es nyitás óta mellesleg nincs nagy híráramlás a közösség életéről, alig változtak a mindennapok. Egyre több szerzetes és nővér költözött a területre, mind mélyebben szőtte át a vallás és tanulás Larung Gar világát.

Pusztító „renoválás”

2016 nyarán azonban minden megváltozott. A kínai hatóságok a terület túlnépesedésére és az épületek renoválására hivatkozva drasztikus létszámcsökkentésbe kezdtek. A hírek szerint töredékére, 5000 főre tervezik csökkenteni a szerzetesek számát.
Az 1980-ban alapított buddhista akadémia állítólagos túlnépesedését persze tervszerű építkezésekkel is orvosolni lehetne, ám ehelyett kitelepítés és az épületek sokaságának buldózeres lerombolása következik. Világos, hogy e lépéseknek semmi köze az egészségtelen túlzsúfoltsághoz: a látványos épületrombolás sokkal inkább az irányítás, kontroll, befolyásszerzés és erőfitogtatás eszköze.
Larung Gar a tibeti buddhizmus oktatásának egyik kiemelkedő központja, a kétnyelvű tibeti és mandarin kurzusokon gyorsan izmosodik a buddhista értelmiség, tanult emberfők ezrei szereznek évről évre diplomát. Kiemelt fontosságú, hogy az intézményben nevelődik ki a következő generáció tudós szerzetesrétege, akik vallásuk és népük meghatározó alakjai és vezetői lehetnek majd.
Az intézmény olyan nagy hírű vallástudókat bocsátott már ki, mint Khenpo Sodargye szerzetes, aki a világ egyik vezető buddhista szónoka. Sodargye könyvei Kína-szerte keresettek, a legnevesebb amerikai egyetemeken (például a Harvardon) is előad. A mély tisztelet övezte mester ma Larung Gar egyik fő vezetője. Khenpo Tsultrim Lodrö szintén meghatározó szerzetessé vált, élen jár a tibeti nyelvhasználat népszerűsítésében, de fontos szerepet vállal AIDS-megelőző programok elterjesztésében is. És mellettük persze száz olyan buddhista vezető származik innen, akik dharmaközpontok sokaságát alapították szerte a világban. Larung Gar rombolása, vagyis „renoválása” tehát nemcsak gyakorlati fontosságú veszteség, de szimbolikus jelentőségű is a tibeti buddhisták életében.

TEMETÉS HELYETT A ceremónia egyik leglényegesebb mozzanata, amikor a szertartás vezetője az összedarabolt holttesthez engedi a madarakat

A teljes cikket A Földgömb 2016. novemberi lapszámában olvashatja!

Szöveg és Kép: Langhmar György

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Â

Mentés

Qatar 20161219
The Champion – Interaktív élménypark