A FÖLDGÖMB

Szentjánosbogár-séták! Most!

A napfordulóhoz közeledve hosszúak a világos napszakok, és a fény ilyenkor még éjszaka is jelen van! Indul a szentjánosbogarak rajzása. A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs felett láng csap fel, s a szorgalmatos kincskeresők könnyedén ráakadhatnak. Ha azonban tüzetesebben megnézték, csalódva hagyták ott, mert kincs helyett fénylő bogarat találtak

A nagy szentjánosbogár által kibocsájtott fény a luciferin nevű szerves vegyület oxidációja közben keletkezik. Az állatok lárvája is világít, bár sokkal gyengébben, mint a nőstény. A fényt figyelmeztetésként használják: vigyázz, mérgező vagyok!



Magyarországon 3 faj él: a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca), a kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) és a törpe-szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus). Elsősorban a párásabb élőhelyeket népesítik be. Leginkább ritkás erdőkben, erdőszegélyeken, cserjés helyeken, dús növényzetű réteken, parkokban, temetőkben, nagyobb kertekben él – gyakorlatilag bárhol, ahol a lárva táplálékául szolgáló csigák elegendő számban találhatók.

sztj lampyris noctiluca female 1
A nagy szentjánosbogárra erős ivari kétalakúság jellemző: a hím és a nőstény megjelenése nagyon eltér egymástól. A nőstény teste nagyobb méretű, hártyás szárnyai hiányoznak, így repülni nem tud.

 

sztj lampy01light
A hím teste rövidebb, fejének nagy részét a két hatalmas, félgömb alakú összetett szem teszi ki, amelyek alul majdnem összeérnek. Hártyás szárnyai fejlettek, tud repülni. A kifejlett szentjánosbogarak nem táplálkoznak, legfeljebb némi folyadékot vesznek magukhoz. Rövid életük alatt a lárvakorukban felhalmozott tápanyagaikat élik fel.

A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Ha a nőstény nem találkozik hímmel, két óra múltán kikapcsolja a fényét, és elbújik. Ezt legfeljebb 10 napon át ismétli; ha ez idő alatt nem sikerült párosodnia, elpusztul. Ha a párzás megtörtént, a nőstény nem világít többé, hanem maradék energiáját a tojások érlelésére és a tojásrakásra fordítja. Nyirkos helyeken 3 nap alatt rakja le 50–100 tojását, amelyek gyengén világítanak. Élete ezután véget ér.

sztj fireflies in trees by yu hashimoto

fotó: Yu Hashimoto

Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha a növényzet természetességét óvjuk, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez.

Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók.

Nézd meg magadnak! Keresd meg a hozzád legközelebbi helyszínt, regisztrálj, és tapasztald meg a természetben is ezt a látványos jelenséget! www.bogarmester.hu/

sztjbogarsetak 


forrás: http://www.dunaipoly.hu
kép: https://www.kaefer-der-welt.de, www.galerie-insecte.org, firefly experience

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Qatar 20161219