A Pesti Műsor kiállításkritikája:

Olyan ez, mint egy szemérmetlenül kitárulkozó emlékkönyv, közel ezer intim, képes bejegyzéssel, amely egy ország közprédává lett bensőséges pillanatait tálalja fel a nagyérdeműnek. Sajtófotó huszonnyolcadszor, avagy mi minden történt 2009-ben a nagyvilágban, magyar szemmel...

Lássuk csak! Voltak roma gyilkosságok, látványosan fotózható gyászolókkal. Felipe Massa szuperhősnek képzelve magát zsonglőrködött egy majdnem utolsót a Ferrarijával, ítéletet hirdettek az olaszliszkai lincselés ügyében, s miközben a Fővárosi Nagycirkusz fennállásának 125. évfordulóján gálaműsorokkal köszöntötte a közönséget, a bolhacirkuszban az ünnep hevében csatasorba álltak a viharfelhők, s hol a szélsőséges csoportok, hol a rendőrök, hol pedig a Műjégen rekordkísérletre készülő hócsatázók ellen vonultak hadba. Hálás témák, valahogy mégis az az érzése támad az embernek, miközben lassú, figyelmes léptekkel elhalad az Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderő rohamsisakosai előtt, hogy a kegyetlen valóság ma már nem elég hálás fotótéma.

Abban az ingerdömpingben, amibe nap mint nap majd' belefulladunk, a pontosan dokumentált puszta realitás meg sem érint igazán. Egy-két jól megválasztott pillanat, néhány látványos művészi megoldás vagy egy egy olyan szuggesztív portré, mint amilyet Kerekes M. István készített az alig 10 éves máramarosi ukrán Yelenáról, az igen. Megkockáztatom, ennek a kislánynak a tekintete felveszi a versenyt a National Geographic híres, az egész világot bejáró afgán lányának pillanatba tömörített pillantásával.

Aztán persze jó kicsit kukkolni, közelről rácsodálkozni korunk magyar irodalmának kiemelkedő személyiségeire: például Kertész Ákosra, amint dicsfénytől övezve; lehasznált melegítőben kutyát sétáltat egy békásmegyeri lakótelepen...
A több mint egy hónapon át látható tárlat kaland és időutazás a mögöttünk hagyott 2009-es esztendő eseményei között, s mivel a kiegészítő tárlata egy nem mindennapi divatfotó- kiállítás, melyen többek között a szakma olyan egykor volt és mai doyenjei mutatják meg, mi köze volt és van a divatnak a fotográfiához, mint amilyen Munkácsy Márton, Pécsi József vagy Robert Capa, a kiállítás egészen az 1930-as évekig kikacsint a mából. Friedmann Endre jóvoltából láthatjuk, amint Gábor Zsazsa duzzadó karokkal ruhát próbál 1968ban a Rotschild-szalonban, Inkey Tibornak köszönhetően egy sarokban feltűnik a kislányosan angyali szépségű Törőcsik Mari 1958-ban, Kálmán Bélának pedig egy olyan Bajor Gizi-pillantást sikerült megörökítenie '46ban, melyről homlokközépig kunkorodó szempillák mesélnek. Munkácsi Márton első divatfotójával szerepel a tárlaton, melyet 1933-ban készített a Harpers Bazaarnak, Halmi Béla és Rozgonyi Dezső pedig ugyanezen évtized divatjának szélsőségességét fogalmazta képpé Fedák Sári makulátlan estélyijén és Dömötör Istvánné szűrrátétes ruhakölteményén keresztül. Marlene Dietrich meg, ahogy egy tökéletesen gömbölydedre nyírt bukszus mögött pózol kegyetlenül kimért tekintetével, legalább két belépőjegyet ér! Nincs az a kegyetlen és szembesítő valóság, amiért érdemes volna kihagyni.
Cs. O.

A kiállítás látható: Magyar Nemzeti Múzeum, 2010. május 2-ig.
További információ: www.sajto-foto.hu