-Mindnyájan egészségesen, egyben hazatértünk
-Az újra felhasználható felszereléseink egy része (ásók, kompresszor, tábori székek, benzinseskannák, stb.) a santiagói nagykövetségünkön várja a következő expedíciót. A lehetőségért köszönet a követség munkatársainak
-A Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetője, Kerék Viktória olyan rejtőzködő, kétoldalú egyezményekre lelt, melyek a jövőben megkönnyíthetik expedíciós munkánkat
-Minden letöltött adatunk itthon várja a feldolgozást
-Minden gyűjtött mintánk megfelelő állapotban hazaérkezett

-4200 m, Laguna Negro Francisco: letöltöttük az adatokat a két műszerből, az egyiket kicseréltük és úgy rögzítettük a felszín alatt, hogy ne férhessenek hozzá a sivatagi rókák
-5260 m, Atacama-tábor: letöltöttük az adatokat a műszerekből, visszahelyeztük őket. Ide még elhelyezésre került egy plusz új adatgyűjtő is
-5830 m, Tejos-tábor: letöltöttük az adatokat a három műszerből, és visszahelyeztük őket a mérőhelyre
-6750 m, kráterperem: a két műszer mélyen hó alatt volt, a megtalálásuk csak hómentes időben lehetséges, továbbra is helyben mérnek
-6893 m, Ojos del Salado főcsúcs: mindkét műszert lecseréltük, adataikat letöltöttük, az új műszerek ugyanoda kerültek vissza, ahol az előzőek működtek
-új mérőállomást hoztunk létre – két adatgyűjtővel 4600 m-en

-szél-üledékcsapdákat telepítettünk három reprezentatív helyszínre:
5250 m: firnt fedő homoklepel felszínére
5260 m: durvaszemcsés hullámfodrok közé
6000 m: a sivatagi- és tundrakörnyezet határára,a leginkább szélmarásos környezetbe. Itt hőmérséklet- és relatív páratartalommérő készüléket is elhelyeztünk 2 m magasan
-hazai laborfeldolgozás céljából 5260 m-en üledékmintákat vettünk a durvaszemcsés hullámfodrokból
-5260 és 5830 m-en üledékmintákat vettünk a mérőműszereink környezetéből (minden mélységből) a nedvességtartalom, ill. a vízháztartás meghatározása céljából
-5250 és 5820 m-en a felszíni üledék alatt hósűrűség méréseket végeztünk

-az Ojos del Salado lejtőin nagy kiterjedésű terepet bejárva adatokat gyűjtöttünk az aktuális felszínalaktani térkép elkészítéséhez: elsősorban a homokkal borított firn- és jégtömegek, valamint az olvadékvízmedrekkel tagolt hullámfodormezők területén pontosítottuk a távérzékeléses adatokat
-tavi üledékminta-gyűjtést végeztünk 3770 m-től 6500 m-ig (a begyűjtött minták aktív tavakból, ill. kiszáradt, vagy befagyott tavak üledékeiből származnak, 3770, 4350, 5900 és 6500 méterről), ezt vízhőmérséklet és vezetőképesség mérések egészítették ki
-a két legmagasabb tavi szinten vizsgáltuk az örökfagy nyári kiterjedését-vastagságát a tómedencék környezetében, megállapítottuk az aktív réteg-vastagság jellemzőit
-6500 m-en bejutottunk az Ojos del Salado délnyugati kráterébe, ahol – az erőteljes vulkáni utóműködések szomszédságában nagy kiterjedésű vízjeget találtunk a kráteraljzaton. Maga a víz a csonthó olvadásából és a fumarolák-mofetták forrásai felől áramlik össze (2-36 C fokos hőmérséklettel). Bár ebben a magasságban a nyári nappali hőmérséklet is általában fagypont alatti, mégis időnként lehetőség van nyílt állóvíz kialakulására (kis foltokban most is előfordult), ám a kialakult, max. 1 méteres vízborítás többnyire teljesen átfagy. Mégis – időszakos volta ellenére is – ez az általunk ismert legmagasabban fekvő földi tómedence.

Az expedíció legfőbb sikerei:
-2 teljes évet átfogó hőmérsékleti adatsor a legtöbb műszerből, egészen az Ojos del Salado csúcsáig: ezek az adatok a hőmérséklet napi-évi járását, az olvadás-fagyás váltakozását, a olvadási időszakok hosszát, az aktív réteg viselkedését, az örökfagy helyzetét mutatják meg, de unikális hosszú távú adataink vannak a felszíni kőzetek felmelegedéséről, a hőingás mértékéről és a hőmérsékleti szélsőségekről is. Minden adat olyan környezetből érkezett, ahonnan eddig egyáltalán nem voltak adatszerű ismereteink az örökfagy, ill. afelszín alatti hőmérsékletváltozás sajátosságairól. És helyszíni műszereink mindegyike még legalább 4 évig folyamatosan mér…

-az 5000 méter fölötti tavak és környezetük vizsgálata a központi vulkánról, mint vízbázisról érkező olvadékvizek szempontjából nagy fontosságú. Tisztáztuk, hogy hol és milyen körülmények között képződhetnek itt hegyi állóvizek, mi a víz forrása, hogyan kapcsolódnak össze az állóvizek az örökfaggyal, hol jellemző a leghatékonyabb lefolyás, mi jellemző ezeken a helyeken az aktív rétegre, ill. a jégjelenlétre. Megállapítottuk, hogy még 6500 méteren is van lehetőség tó kialakulására, ennek nyomait nagyméretű vízjégmaradvány és kisebb vízállásos felszíni foltok képviselték. Mindemellett minden aktív, vagy időszakos tómederből üledékmintákat vettünk az extrém vízi környezet életközösségeinek feltárása céljából.