Már Nyugat-Ausztria magashegyi vidékeinek első telepesei is előnyben részesítették a hegyek magasabban fekvő, nehezen megközelíthető fennsíkjait, amelyek jóval vonzóbb élethelyet kínáltak, mint az akkoriban még mocsaras, úttalan és kőomlásokkal tarkított völgyek. A leküzdhetetlennek vélt hegyeket tehát már a történelem korai időszakában is meghódították az emberek, és élénk kereskedelmet folytattak egészen a mediterrán térségig. A legjobb példa erre az 1991-ben megtalált jégbefagyott ember, „Ötzi”, akit 3200 méteres magasságban, az Ötztali-Alpok gleccserébe fagyva találtak meg, és aki 5300 évvel ezelőtt már kereskedői tevékenységet folytatott a Garda-tó körül elterülő régióval. Ahogy „Ötzi” a különböző völgyek és vegetációs szintek között mozgott, úgy maradhattak fent mind a mai napig az alpesi élet féltve őrzött hagyományai.

Österreich Werbung - Peter Burgstaller

Eredetét tekintve az Alpok legtöbb népcsoportja gazdálkodott és állatokkal foglalkozott. A hajcsárok voltak tulajdonképpen az Alpok első fuvarosai, akik évszázadokon keresztül szállították a lovak hátán – gyakran használtak haflingi lovakat teherhordóként –, bort, pálinkát, de aranyat és ezüstöt is a nehezen járható alpesi hágókon át.

Az Alpok minden bizonnyal legősibb hajcsárútvonala mára kényelmesen megtehető autóval is: a Großglockner alpesi panorámaút. Amikor az elmúlt évszázad 30-as éveinek elején ezt az igazán lenyűgöző alpesi utat építették, a munkálatokért felelős építész, Franz Wallack, igazán érdekes felfedezést tett. Megállapította, hogy erre korábban már vezetett egy út. A bizonyítékra a hágón át vezető út legmagasabb pontján, a 2504 méter magas Hochtornál bukkantak, ahol egy oroszlánbundába tekert kis bronzszobrot találtak. Az panorámaút építésével a kelták ősrégi, a Tauern-hegységen át vezető kereskedelmi útját találták meg, amely a legrövidebb összeköttetést biztosította Salzburg, vagyis a kelta-római Juvavum és az Adriai-tenger partján található Aquileila között. Napjainkban májustól októberig autóval, motorral, de a sportosabbak akár kerékpárral is átkelhetnek az Ausztria legmagasabb hegyén át vezető Tauern-hágón. Aki megáll egy kis pihenőre a Hochtornál, mindenképp gondoljon rá, hogy itt már 3000 évvel ezelőtt is vasat, sót, ólmot, fát, lenvásznat, gyapjút és cipőt szállítottak a Földközi-tenger térségébe.
Az idő múlásával átértékelődött a hegyek szerepe. A misztikus, leküzdhetetlen akadályként magasodó hegyvonulatok a szabadidő eltöltésének közkedvelt helyszínévé váltak, ahol az egyre növekvő városi lakosság visszatalálhat a természet ritmusához.

Aki gyalogol, jobban tud nézelődni” – mondta a festő, Paul Klee. A túrázás, hegymászás még ennél is többet kínál. Intenzívebben érezzük, halljuk és fogadjuk be a környezetünket. Sokak szerint a túrázás legszebb pillanata, amikor reggel megkötjük a túrabakancsot és útnak indulunk. A távolságok és terek egészen más értelmet kapnak. Egy szántóföld tágassága – szemben az erdő sűrűjével – új mértéket teremt. Az erdő, amely körülölel. Egy hegyhát árnyékos oldala, hűse, illata, flórája és faunája, amely annyira különbözik a napsütötte oldaltól, amelyet mindössze fél órája hagytunk a hátunk mögött. Aki túrázik, annak van ideje. Annak kell, hogy ideje legyen. És így a benyomásoknak is elég ideje marad, hogy kifejtsék hatásukat. Túrázás közben az idő megszűnik létezni. A hegyek magasságával pedig egyre nő a távolság a hétköznapokhoz.

2014. május 22-én a hegyekről és a hegyek varázsáról mesél a Kogart Házban Thomas Glavinic osztrák író, és Robert Schauer, az első osztrák hegymászó, aki megmászta a Mount Everestet valamint Mészáros Csaba az Excelsior Hegymászó Egyesület elnöke.

Robert Schauer - archive_Robert Schauer

Robert Schauer szintén Grazban született 1953-ban és 1978-ban első osztrák hegymászóként állt a világ legmagasabb pontján. Több nyolcezres hegyet is megmászott, és egész Európa egyik legjelentősebb alpinistájának számít. Schauer ma az évente megrendezésre kerülő Kaland- és Hegyifilmfesztivált vezeti Grazban.

Glavinic 1972-ben született Grazban. Ma a legismertebb és legnépszerűbb osztrák írók közé tartozik, aki regényeivel számtalan díjat nyert. Egyik aktuális regénye „Das größere Wunder” (A nagyobb csoda) a hegyek varázsáról szól és arról a kalandról, amit a Mount Everest megmászása jelent. Az író rendkívül élethűen ábrázolja a föld legmagasabb hegyén felmerülő élethelyzeteket, azt a vonzerőt és varázslatot, amit a hegy a főhősre gyakorol, aki mindeközben elkeseredetten keresi önmagát, a belső megnyugváshoz vezető utat.

Mészáros Csaba hegymászóként, az Excelsior Hegymászó egyesület elnökeként, közel harminc éve járja, koptatja a hegyeket. Kezdetben hazai környezetben, majd lépésről-lépésre egyre távolabb található hegyek, egyre magasabb csúcsait is meghódította ( Magas-Tátra, Szász-Svájc, Kaukázus, Mount Kenya-Kilimanjaro). A kezdetek óta folyamatos a hegyi aktivitása, keresi az újabb kalandokat, kihívásokat. Az edzői végzettség megszerzésében az motiválta, hogy a természet szeretetét, tiszteletét át tudja adni a mászással ismerkedő új generációnak.

A három vendég különböző oldalról közelít a pódiumbeszélgetés fő témájához, a „hegyek varázsához”. Schauer saját tapasztalataira támaszkodva tud a hegyek sajátos vonzerejéről mesélni, Glavinic aprólékos kutatómunkát követően tudta olyan élethűen életre kelteni a hegymászás világát. Mindketten ismerik Ausztria hegyeinek jelentőségét, hiszen ha pontosabban megnézzük, Ausztria területének kétharmadán hegyek találhatóak. Milyen befolyással van ez az osztrák mentalitásra? Hogyan befolyásolta az Ausztriában kialakult alpesi stílus a hegymászás világát? Milyen képet alkot a világ Ausztriáról, mint a hegyek országáról? És vajon mi mozgatja az embereket, hogy magasabbnál magasabb hegycsúcsokat hódítsanak meg?

Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ „A szomszéd lakása” című rendezvénysorozat május 22-i állomásán, amikor is Thomas Glavinic és Robert Schauer vendégeskedik Budapesten.

A kiállítóterem befogadóképessége miatt a rendezvényeken csak meghatározott számú résztvevőt áll módunkban vendégül látni. A rendezvényekről és a részvételi lehetőségekről honlapunkon találhatnak bővebb tájékoztatást: www.austria.info/hu/lakas. A „Szomszéd lakása” című kiállítás 2014. május 16. és 22. között (kivéve 2014. május 20-án) minden nap nyitva tart. A kiállítás csak előzetes bejelentkezéssel tekinthető meg, amely a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen és a +36 1 413 3910-es telefonszámon lehetséges.