Miért épp a sarkvidéki területek?
Az Arktisz és az Antarktisz egyaránt sarkvidéki térségek, ám rendkívülkülönböző sajátosságokkal rendelkeznek: az Északi-sarkvidéket aJeges-óceán uralja, úszó tengeri jég övezi, és számos ország területérekiterjed, míg a Déli-sarkvidék önálló kontinens, amit igen vastagbelföldi, szárazföldi jégtakaró borít, és ráadásul lakatlan, nemzetköziterület. Ám mindkét sarkvidéki terület alapvető a földi klímaszabályozása szempontjából, így közvetlen hatással van a földrajzikörnyezetre, az öko-szisztémákra, az élő közösségekre. A légkör, a jég,a tengerek és az élőrendszerek között lezajló folyamatok különleges,érzékeny helyszínei, így a globális változások pontos indikátorai,rendkívüli információhordozói is. Olaszország több évtizedessarkkutatási tevékenységével a legaktívabb országok közé tartozik azextrém területeken, s a Nemzetközi Sarki Év alkalmából Dr. Leonello Doritudományos attasé szervezésében összegző kiállításon mutatja be asarkvidéki jellegzetességeket, ismereteket.

Állomás a Dome-C-n
A Dome-C csupán egy apró pont a végtelen antarktiszi jégtakarón, 1200 km-re a partszegélytől, 3230 mmagasságban (75˚06' D, 123˚24' K). A Dome-C világhírét a nemzetközi EPICA-program keretében végzett jég-mélyfúrások alapozták meg. A fúrások ideiglenes, nyári táborhelyeket igényelnek, de a hosszabb távú munkához állandó, egész évben üzemelő bázisra is szükség volt. Felépült a két hengeres építményből és az azokat összekötő átjáróból álló olasz Concordia állomás. A bázison légkörfizikai, asztrofizikai, szeizmológiai és klimatológiai kutatások folynak.