...és Afrika nem is a legnagyobb kontinensünk, Ázsiáé az első helyezés. A földi szárazulatok nagyság szerinti sorrendben:
1. Ázsia – (44,579,000 km2)

2. Afrika – (30,065,000 km2)

3. Észak-Amerika – (24,256,000 km2)

4. Dél-Amerika – (17,819,000 km2)

5. Antarktisz – (13,209,000 km2)

6. Európa – (9,938,000 km2)

7. Ausztrália/Óceánia – (7,687,000 km2)

A Facebook oldalunkon felvetődött kérdésekről megkérdeztük a profit:

A térképész válaszol
Az egész alapja, hogy a gömb felületét torzulások nélkül nem lehet síkba fejteni. Közismert példa, egy pöttyös labdát nem lehet, úgy kiteríteni, hogy a kis pöttyök a kilapítás után is megtartsák a szabályos kör alakjukat. Egészen pontosan ellipszisek lesznek, a vetülettanban ezeket hívjuk torzulási ellipsziseknek. Ezen ellipszisek alakjaival (a kis-, és nagytengelyek arányaival ill. azok változásaival) lehet jellemezni az egyes vetületeket.

A gömb leképezésénél használt vetületek esetében a torzulások szerint három főbb vetületi csoportot különíthetünk el:
hossztartó, szögtartó, és területtartó. A nevek utalnak arra, hogy mely torzulási paraméter marad nulla a vetítés során. Tehát a hossztartóban a valós gömbi hosszak (távolságok) megegyeznek a síkban, a szögtartóban a szögek (irányok), a területtartónál pedig a területek (nagyságok) maradnak változatlanok a vetítést követően.

Olyan vetület nem létezik, ahol mind a három torzulási érték 0 lenne, vagyis a pöttyös labda nem teríthető ki.
A térképek vetületei aszerint változnak, hogy milyen felhasználási céllal, kiknek készül a térkép.
Navigációs, hadászati céllal készült térképeknél az irány és hosszmérés a legfontosabb. Ezeknél szögtartó és lehetőleg minél inkább hossztartó vetületet választanak. Ezeknél viszont jelentős a területek torzulása.
Oktatásnál fontos, hogy a diákok az egyes országok, kontinensek méreteit egymáshoz viszonyítva jól lássák. Ezért itt területtartó vetületeket alkalmaznak.

Vannak olyan vetületek, amelyek a leképezés során mindhárom tulajdonság szempontjából torzul, vagyis nem hossztartó, nem szögtartó és nem területtartó, viszont a gömb teljes felületére átlagosan kis torzulási értékeket adnak. Ezek a vetületek jól használhatók nagy kiterjedésű gömbi felületek bemutatására, anélkül, hogy a laikus térképolvasóban téves képzetet eredményezne. Itt viszont a mérések nem végezhetőek el pontosan.

Az már külön érdekesség, hogy az egyes országok földrajz-oktatásában megjelenik az adott ország "világképe", vagyis a térképekről jól leolvasható, milyen módon szeretné láttatni a szűkebb-tágabb világot. Ezt természetesen elsődlegesen a politika határozza meg, de nem elhanyagolható az ország alakja, mérete és a földgömbön való elhelyezkedése sem. Lehet egy vetület az északi féltekén jelentős kelet-nyugati kiterjedésű Oroszország számára megfelelő, míg ugyanez a vetület már használhatatlan az észak-déli irányban elnyúló Chile arányos bemutatására.

A felvetett kérdés azon az alapvető vetülettani sajátosságon alapul, hogy pl. egy szögtartó vetületben a torzulsámentes vonaltól távolodva egyre nagyobb területtorzulásokkal jeleníti meg a gömbi felületet. Ez esetünkben az UTM vetületnél ráadásul olyan mértékű torzulást eredményez, hogy a pólusok már nem is jelennek meg a térképen. Emiatt sem szokták ezt a vetületet a kontinensek méreteinek oktatására használni. Erre sokkal inkább alkalmas a Facebookos hozzászólásban említett Robinson-, de akár a Winkellvagy éppen magyarok által kidolgozott és számos országban használatos Baranyi-féle vetületet alkalmazni.
Az eredeti cikkben a szerző említi, hogy a legtöbb térkép napjainkban Mercator-vetületben készül. Ez egy bizonyos alkalmazási, felhasználói körben valóban így van, de még az amerikai oktatásban sem valószínű, hogy az időzónákon kívül másra is használnák ezt a vetületet.

A fenti dymaxion térkép egy ún. Fuller-vetületben történt ábrázolás, ahol valóban minimális területi torzulásokkal jelenik meg a gömbi felszín, viszont ezen nehezen bemutatható a szárazföldek egymáshoz viszonyított távolsága. A fenti szemlélettel itt a "Legyen Ön is milliomos!" top kérdése, mi van messzebb az Antarktisztól: USA, Ausztrália, Grönland, Nagy-Britannia?
Dr. Nemerkényi Zsombor

Térkép: Kai Krause
Forrás: Earthsky.org