Az Amazonas hatalmas méreteit nehéz magunk elé képzelni. Több tíz km széles, lassan hömpölygő folyam, elképesztő nagyságú, változatos vízgyűjtővel, amely Európa több mint felét lefedné, és helyenként fekete, helyenként egészen világos, néhol pedig átlátszó vizű mellékfolyókból áll össze. Közülük pedig 15 nagyobb, mint a Duna…

A táblázat oszlopai balról jobbra: medence, folyó, vízgyűjtő terület, torkolati vízhozam, törmelékszállítás

A folyam kicsiny esésére pedig mi sem jellemzőbb, hogy míg a mi viszonylag lassan áramló főfolyónk a tengeri torkolata előtt 1400 km-en esik 100 m-t, az Amazonas ugyanezt 3000 km hosszan teszi meg. Hegyi szakasza ugyanakkor szűk völgyaljakon zúgó vadvíz, távoli forráságai pedig mindössze néhány tucat kilométerre fakadnak a Csendes-óceántól.

Az Amazonas felső szakaszán az Andok több száz méter mély völgyein vágja át magát

Bár egyértelműen és magasan a Föld legbővizűbb folyója, hossza nagyjából megegyezik más kontinensek folyóóriásaival (Jangce, Nílus, Mississipi-Missouri; amelyek összesített vízhozama sem éri el az Amazonasét!!!). Ám akkor, amikor a mai Dél-Amerika és Afrika még összefüggő szuperkontinens-részt alkottak, az Amazonas őse 15 ezer kilométeres futásával valószínűleg minden idők leghosszabb földi folyama lehetett. És nem nyugatról keletre, hanem ellenkező irányban, Afrika keleti részén eredve, a földrészen átvágva, majd a dél-amerikai térséget is átszelve ömlött a Csendes-óceán ősébe. A folyásirány-változás (és lerövidülés) később a szárazföldi kőzetlemezek szétválásával és az Andok felgyűrődésével következett be.

A síkságra kiérve széles kanyarulatokat fejleszt
A folyómenti esőerdők sötét fala kíséri az Amazonast

Fotó: exterra