A már meglévő töltésbe 2,5-3,5 méter mélységben vasbeton résfalat építenek be, amire egy 60 centiméteres fejgerenda kerül. Ez a most meglévő töltésszakasz szintjéig tart, erre kerül a látható "felépítmény" egy terméskőből felfalazott 1,2 méter magas mellvéd, melynek közét betonnal töltik ki. Az utcák végén, valamint a kerékpárút-csatlakozásoknál mobil zsiliptáblás technológiát alkalmaznak, ahol ármentes időszakban zavartalan lesz a közlekedés. Ha közeleg az árvíz, ezeket a szakaszokat ugyanúgy zárják le, mint a mobilgátakat.

A terméskő borítás tájidegen mészkőből készül az itt őshonos andezit helyett

Tehát a Római parti és a szentendrei mobilgátas megoldással szemben itt "maradandót" alkot az árvízvédelem.

Szükség van-e erre az árvízvédelmi falra, vagy fölöslegesen rondítják el a visegrádi panorámát?

Kellő ismeretanyag nélkül erre a kérdésre felelőtlen és nehéz dolog válaszolni. A nyitókép érzékelteti a helyiek problémáját, miszerint a Loreleytől (Zöldfa utca, Nepomuki Szent János szobor) Dömösi átkelés felé eső szakaszon a Széchenyi útról többé nem lehet majd látni a Dunát, hacsak nem kapaszkodunk föl a fal mellé a csupasz földön. Ez is csak részben igaz, részben pedig nem.

Az elemzés itt folytatódik: http://dunaiszigetek.blogspot.hu/2013/04/arvizvedelmi-fal-vagy-dunai-panorama.html