A Harcsaszájú- és a Hideg-lyuk-barlangok száz éve ismert üregek, de két évvel ezelőttig csupán pár száz métert tártak fel belőlük. A Harcsaszájú-barlangban három, a Hideg-lyukban öt és fél éve folyik feltáró kutatás, melynek eredményeként az utóbbi időben fokozatosan váltak ismertté újabb és újabb barlangszakaszok.

A barlangok ugyanabból a kőfejtőből nyílnak, mint a Pál-völgyi-barlang, járataik legnagyobb valószínűséggel ugyanazon barlangrendszernek részei, azonban a két barlang között még 40 méteres ismeretlen zóna húzódik. Ha a további kutatások nyomán sikerülne megtalálni a Pál-völgyi-barlanggal összekötő járatokat, akkor az ország leghosszabb barlangrendszere születne meg Budán, maga mögött hagyva a 25 km hosszú aggteleki Baradla-barlangot.

A barlangkutatók szombaton (március 6-án) a két barlangból egyszerre próbálták meg a barlangok térképei alapján meghatározott helyen átbontani az agyagos szűkületet. Először rádión tudtak kapcsolatot tartani, majd egymás hangját is lehetett hallani és a lámpák fényei is látszottak. Két óra munka után vált járhatóvá a két barlangot összekötő járat, amin hason kúszva lehet már közlekedni. Hasonló módon került összeköttetésre a közeli (2001. december 2-án) a Pál-völgyi- és a Mátyás-hegyi-barlang is.

A barlangrendszer járatai néhol teljesen szárazak és agyagosak, néhol pedig igen nedvesek. E részeken a falak cseppkövekkel gazdagon borítottak. A barlang legnagyobb – h68 x sz14,5 x m27 méter – kiterjedésű termét is magába foglaló járatszakaszt Mikolovics Veronikáról, a tavaly ősszel Szecsuánban eltűnt hegymászó-barlangkutatóról nevezték el Mikolovics-ágnak.

A járatok csak szakképzett barlangászok számára járhatóak. Mivel a közelben, a Pál-völgyi barlangban több száz méternyi szakasz a turisták számára is látogatható, az új barlangok hagyományos idegenforgalmi hasznosítása nem valószínű. A mostanában feltárt új barlangszakaszok mélyen benyúlnak lakott területek alá. A budai termálkarszt barlangjai a világörökség várományosi listáján szerepelnek, és az új feltárások most lendületet adhatnak a világörökséggé nyilvánításnak.

A kutatásban főként a Barit (Harcsaszájú-bg.), a Papp Ferenc (Harcsaszájú-bg.) és a Szabó József (Hideg-lyuk-bg.) Barlangkutató Csoportok vettek részt.

Forrás: Nagy András, kutatásvezető
Nagy Gergely Domonkos, kutatásvezető

Kép: Kiss Attila, Kugyela Lóránd