Hogy értsem azt, hogy írjam le? Én nem értek az őslénytanhoz! - válaszolta a fiatalember kissé meghökkenve.
Nem ért hozzá?! Ilyet én még életemben nem hallottam! Hogy lehet ehhez nem érteni? Tanulja meg, aztán beszélgetünk!
Így vált tudóssá - az 1877. május 23-án született - Nopcsa Ferenc, erdélyi származású arisztokrata, az Állami Földtani Intézet későbbi újjászervezője, majd 1925-29 között igazgatója.

Szüleinek hatalmas birtokán számos ősmaradványt talált, ezek között a legnevezetesebb a fent említett dinoszauruszkoponya. Nem elégedett meg a leletek puszta leírásával, számos rajz-rekonstrukciót is végzett egyes ősállatokról. Főleg arra törekedett, hogy életmódjuk, sajátosságaik, kipusztulásuk körülményeinek tanulmányozása során az élettan módszereit alkalmazta, ezzel pedig egy új irányt nyitott az őslénykutatásban.

Magyarosaurus

Az elismert tudós és arisztokrata, az igazi polihisztor Nopcsa birtokáról számos lelet előkerült: egy kacsacsőrű dinoszaurusz, egy páncélos őshüllő, és több más lelet között egy ragadozó és egy repülő őshüllő maradványa. Ezeket a báró mind leírta és rendszerezte. A Magyarosaurust Titanosaurus dacusnak nevezte el, azaz “óriás dák gyíknak”. 1932-ben von Huene adott a leletnek új, végleges nevet, így lett az őshüllő Magyarosaurus.

A Magyarosaurus a sauropoda dinoszauruszok (nagytestű növényevő, ebbe a csoportba tartoznak a gigantikus méretű Apatoszaurusz, Brachioszaurusz vagy a Diplodocus) egyik neme a krétakor késői szakaszából. Maradványai a Hátszeg (Románia, Hunyad megye) környékéről kerültek elő, ahol ebben a korszakban egy vulkáni szigetcsoport uralta a tájat. A Magyarosaurus az egyik legkisebb méretű sauropoda, hossza csak 6 méter körül volt; kis méretei az izolált zsugorodás miatt alakultak ki.

Ebben a rajzfilmes dínó ábécében még nincs benne a Magyaroszaurusz.

Forrás: Tudományos breviárium, 1971

Kép: wikipedia, nhm.ac.uk