De mennyivel nagyobbak a keleteurópai, az ázsiai, afrikai, meg amerikai tavak! Hogy összehasonlíthassuk, rajzban is bemutatom az összehasonlítást.

A Balaton keresztmetszete más, nagy tavak keresztmetszetével összehasonlítva. 1936

Ezek között bizony a mi Balatonunk kicsinyke kis tó. Egyik partjáról mindig látni lehet a másikat. Csak Tihanyból nézhetünk nyugatra úgy, hogy nem látjuk a tó nyugati végét s a víz az éggel látszik érintkezni. Ázsiában a Jang-ce-kiang-folyó torkolata olyan széles, hogy a folyó közepéről nem látni a partokat. Ne is beszéljünk az Amazonasz, délamerikai folyó óriási torkolatáról, mert az nagyobb, mint az egész Dunántúl.

Csóka-part

Egy négyszögkilométer olyan négyzet, amelyiknek minden oldala egy kilométer. Egy kilométerben van 1000 méter, tehát egy négyszögkilométerben van 1000 ´ 1000= 1.000,000, szóval egymillió négyszögméter. Az egész tó felülete tehát 600 millió négyszögméter. Mivel egy négyszögméter területen három ember állva elfér, tehát a Balaton jegére 1800 millió ember férne rá állva. Csakugyan elfér-e egy négyszögméter területre három ember? Embere válogatja! Van olyan terjedelmes hölgy, aki maga elfoglalja az egy négyzetmétert (de azért pizsámában rémisztgeti a fürdőtelepet), viszont vannak olyan cingár emberek, hogy négyen is elférnek egy négyszögméteren. De átlag felnőtt emberekkel nem sikerülne a kísérlet, három ember, felnőtt ember számára átlag kevés volna egy négyszögméter. Ámde az emberek közül átlag minden hatodik tíz évnél fiatalabb gyermek, ezek pedig kényelmesen elférnek négyen is egy négyszögméteren. A csecsemőket meg nem is lehet számítani, mert azokat próba esetén az anyjuk biztosan a karján tartaná. Így tehát egész bizonyosan elférne a tó jegére 1800 millió ember.

Esszerint tehát mégis nagy tó a mi Balatonunk, ha szorosan ugyan, de mégis ráférne az egész emberiség. Azt is mondhatnók, hogy nem a tó nagy, hanem az ember kevés. Dehogy kevés! Túlságosan sok! Mindjárt ott leszünk, hogy nem lesz képes a Föld eltartani őket, azért marakodnak egymással állandóan. (A mai földi népesség az 1936-os állapothoz képest majdhogynem megnégyszereződött – szerk.)

Tudjuk, hogy a Balatonnak hosszas alakja van s hossza kerekszámban 70 kilométer. Mindenféle pedáns okoskodás itt fölösleges, mert ilyen szabálytalan idomnak hosszáról beszélni nem igen lehet. A tóra fektethető leghosszabb egyenes vonal kérdése is abszurdum, Tihany miatt. De nem is kell ezen a fejünket törni. Elég, ha tudjuk, hogy a tó 70 kilométer hosszú, körülbelül. Ezt az autó jó úton egy óra alatt kényelmesen megfutja. Gondoljuk el, hogy a Sogne-fjord Norvégiában 160 km hosszú, egy-két kilométer széles sikátor 1000-2000 m magas sziklafalak közt. Ezzel bizony a mi Balatonunk nem versenyezhet. Azért nem adnám oda a Balatont a Sogne-fjordért!"

Tihany falu és a Belső-tó

Forrás: Cholnoky Jenő – Balaton, Budapest, Franklin 1936.
Képek: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – Kovács Béla, Google
Ábra: Cholnoky Jenő in Balaton, Budapest, Franklin 1936.