A KSH 2006-os definíciója szerint a hipermarket „olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, mely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 2500 négyzetméter, rendszerint parkolóhellyel rendelkezik. Nem soroljuk a hipermarketek közé a nagykereskedelmi áruházakat, pl.: METRO.” Az áruháztípus kialakulása egészen 1960-ig nyúlik vissza, amikor a francia Carrefour lánc hazájában megnyitotta a világ első hipermarketjét. A vásárlók körében nagy sikert aratott az egy helyben elintézhető majd’ mindennemű bevásárlás rendszere, így a koncepció megkezdte világkörüli hódítását.

Magyarországra a rendszerváltás után, a kiskereskedelmi hálózat átalakulásával érkeztek meg először az óriásláncok. Elsőként 1995-ben, Győrben nyitott áruházat az Interspar, majd 1996-ban érkezett a Tesco, 1997-ben a Cora és 1998-ban az Auchan. Gyors terjeszkedésük eredményeként, már alig van olyan régió az országban, ahol ezek valamelyike nem elérhető. Tömöri Mihály (a Debreceni Egyetem munkatársa) kimutatta, hogy a magyarországi hipermarketek területi terjeszkedése alapvetően három szinten zajlik: regionális, megyei és települési szinten. Elsőként a legfejlettebb régióban bukkantak fel: a Nyugat-Dunántúlon (1995) és Közép-Magyarországon (1996). A ’98-as terjeszkedési hullám eredményeképp eljutottak a Közép- és Dél-Dunántúlra, az Alföld északi és déli részeire, ám érdekes, hogy az észak-magyarországi „rozsdaövezet” régiójába csupán 1999-ben merészkedtek először a hipermarket-üzemeltető cégek. A megyéket vizsgálva megfigyelhető, hogy először csak a jelentős népességszámú központtal rendelkező megyékbe tették be lábukat az óriásáruházak.

A hipermarketek egyik frekventált Budapest környéki területe, Észak-Buda a magasból

A települések szintjén jellemzően elsőként a legmagasabb hierarchiájú városokba vonultak be ezek az áruházak, tehát a budapesti agglomerációba és a 100 ezer főnél népesebb központokba. Majd fokozatos terjeszkedéssel, 2003-ra már a 20 ezer főnél kisebb településeken is nyitottak boltokat. A kisebb települések irányába történő nyitás elsősorban a Tesco és az Interspar áruházaknak volt köszönhető. Tömöri ezzel kapcsolatos érdekes megállapítása, hogy "a Tesco hipermarkettel rendelkező települések átlagos népességszáma meredeken csökkent". A francia Cora és Auchan ellenben – egyelőre – továbbra is a fővárosi agglomerációra és a legnagyobb népességű városokra koncentrál; amellett, hogy ezeken a helyeken minden nagyobb lánc kiegyenlített jelenléttel képviseli magát. Az alacsonyabb hierarchiájú települések felé haladva inkább az Interspar és a Tesco verseng egymással; az 50 ezer fő alatti településeken pedig egyértelműen a Tesco vált uralkodóvá.

Forrás: Tömöri Mihály – A magyarországi hipermarketek térbeli terjedésének vizsgálata (in Szabó-Orosz-Nagy-Fazekas szerk. (2008) Magyar Földrajzi Konferencia, Debrecen)

Fotó: Illyés Péter, exterra