A meglepően szerény méretű Tigris vagy Eufrátesz partján sétálva érdekes és ismerős kalászokra figyelhetünk föl. A szél vidáman lengeti az alakort, a kecskebúzát, a vad tönkebúzát és számos egyéb ismerős kalászost. Például a zabot, ami a búza gyomnövényeként kezdte a pályafutását. De az avatott szemnek ugyancsak feltűnik a lencse sokféle változata: a lencsebükköny, a szegletes lednek vagy a sudárborsó, ami szintén lencsegyomként indult és zöldborsóként végezte. Mellesleg e növény a mai napig él a Balaton-felvidéken, mint védett faj. Sőt, a kecskebúzával is találkozhatunk itthon a Dél-Hortobágy vagy a Nagykunság mezsgyéin! A múlt fonala a mai napig sem szakadt meg...

Az ősi, folyóközeli szántóföldeken a korai búzafajok nemesített változatát termelték: a kétsoros tönkebúzát, amelynek nagy szénhidrát- és fehérjetartalma - kiegészítve főzeléknövényekkel és némi tejjel - lehetővé tette a mindennapi rendszeres, kiszámítható táplálkozást.

És a búza a társadalmi fejlődés egyik motorja lett: a földek értéke növekedett, felosztásuk is rendszert kívánt, a termést tárolni kellett, eszközök szükségeltettek az aratáshoz és talajelőkészítéshez. A búza állandó munkát és fejtörést jelentett, de éltető „elemként” nem szorulhatott háttérbe. A vízhasználatért és a városállam nyújtotta egyéb szolgáltatásért cserébe a termelő adózott, ami a társadalmi élet egyre bonyolultabb viszonyait hozta létre, az írás szükségletével együtt. Amikor sikerült megfejteni a mezopotámiai ékírást, kiderült, hogy feljegyzések leginkább egy ókori APEH-irattárnak felelnek meg, a begyűjtési bizonylatokat tartalmazva.

A jó élelmezés mellett magas szinten fejlett társadalom bonyolult viszonyainak kezelése és nagy népsűrűségének fenntartása jelentős energiákat igényelt, amely belső súrlódásokkal járt, de még inkább kívánatos prédának tűnt a terjeszkedni kívánó szomszéd, vagy portyázó nomád törzsek szemében. Ez pedig háborúkat szült. Már 6-7 évezreddel ezelőtt is.
És mindezeken túl a lényeg napjainkra sem változott: az emberiség táplálkozása ennyi idő után is a kenyérgabonákon (rizs, búza, kukorica) alapul.


Íz-Világ című tematikus számunk továbbra is kapható az újságárusoknál és a Földgömb E-boltjában!

Szöveg és kép: Ifj. Vasuta Gábor
Kezdőkép: wikipedia – Ezüstdrachma az i.e. 340-330-ból.