Magyarországon a legnagyobb évi átlagos csapadékmennyiséget, 862 mm-t a Kékestetőn mérték. A legnagyobb évi csapadékösszeg 1937-ben, Kőszegen a Stájerházaknál 1510 mm volt. A legalacsonyabb évi csapadékösszeg 1865-ben Egerben 235 mm volt. A csapadékos napok legmagasabb évi száma 1956-ban Letenyén 143 nap volt.

Az eddig mért legnagyobb évi csapadékmennyiséget Indiában, Cherrapunjiban észlelték, ahol 1860 augusztusa és 1861 júliusa között 26 461 mm csapadék hullott. Szintén itt mérték az egy hónap alatt valaha lehullott legnagyobb csapadékmennyiséget, 9299,96 mm-t, 1861. július 1. és 31. között. E kisváros a Khászi-hegység déli lejtőjén, 1300 m tengerszint feletti magasságban terül el. Területét mind a délnyugati, mind az északkeleti monszun eléri, ahol domborzati okok miatt, a nyári monszunváltás után, júliusban rendkívüli esőmennyiség ömlik a városra és környékére. A 100 mm-t meghaladó napi felhőszakadások rendszeresek, ezért a talajerózió, a földcsuszamlások és az árvizek nagy károkat okoznak az utakban és a művelt területeken.

Ha az átlagos évi csapadékot vesszük figyelembe, akkor Cherrapunji csak a második helyen áll évi 11 430 mm-es átlagával. Az első helyet a Hawaii-szigetek, Kauai szigetén, az 1569 m magas, felhőkbe burkolózó Waialeale vulkán keleti oldalán lévő meteorológiai állomás tartja, ahol az év 365 napjából általában 360 napon esik eső, így a sokévi (39 év) csapadékátlag 11 873 mm. A sziget érdekessége, hogy néhány kilométerrel távolabb, a hegy lábánál már mindössze 250 mm/év az átlagos csapadékmennyiség.

Gondolhatnánk, hogy a legtöbb hó bizonyára az Antarktiszon esik, ám a legdélebbi kontinens bolygónk legszárazabb földrésze. A kontinens belseje évente kevesebb, mint 50 mm csapadékot kap, tehát tökéletes fagysivatag, de a legcsapadékosabb övezetekben, például az Antarktiszi-félsziget térségében is mindössze 500-600 mm az éves csapadékérték. A nyugat-antarktiszi Száraz Völgyek területén 2 millió év nem hullott csapadék. Ehhez képest a dél-amerikai Atacama-sivatag egy „nedves” puszta; legszárazabb részei „csupán” a spanyol hódítás óta nem kaptak esőt.

Az Antarktiszi-félsziget a déli kontinens egyik legcsapadékosabb területe

Forrás: A Földgömb 2006/6-os száma; Fiar – Nagy (szerk.) – Olvadó jövő – Magyar expedíció az Antarktiszon
Kép: exterra