A Nemzetközi Űrállomásról már ősz elején is készítettek felvételeket a ragyogó jelenségről

Miért?
A Nap légkörének külső része, a korona folyamatosan bocsát ki magából elektromosan töltött részecskéket, melyek keresztülutaznak a Naprendszeren. Ha napkitörések alkalmával kiszabaduló, jelentős mennyiségű - akár a Földnél is nagyobb tömegű! - töltött részecskékből (protonok, elektronok) álló felhő mozgásiránya megfelelő, akkor néhány nap alatt eléri a Föld mágneses mezejét. E mező - mint a bolygónkat védelmező burok - eltéríti ezt a részecskefelhőt, amely azért a két mágneses pólus közelében behatol a bolygó légkörébe. Itt a részecskék ütköznek az atmoszféra gázaival, és 90-300 km-es magasságban létrehozzák a vibráló, gyönyörű jelenséget.


Északi fény a norvégiai Tromsöben

Hol és mikor?
Ha északi fényt szeretnénk látni, akkor érdemes figyelembe venni néhány tényezőt. A jelenség megfigyelésére legalkalmasabb időszak a tavasz és az ősz, ekkor ugyanis nagyjából a tengelyére merőlegesen éri a napsugárzás a Földet, így a Napból származó anyagfelhők is. A mágneses mező erővonalai ezért merőlegesen állnak az anyagfelhők mozgási irányára.
A sarki fény megfigyelésére célszerű egy Magyarországnál északabbra fekvő megfigyelőpontot keresni. Nem árt azonban tudni, hogy nevével ellentétben, a sarki fény nem a sarkokon, hanem attól kb. 23 fokkal távolabb, az északi illetve déli szélesség 70. foka környékén jelenik meg. A megfigyelés legideálisabb helyszínei Skandinávia, Finnország, Szibéria, Kanada.

Akár Magyarországról is
Indulás előtt azért érdemes tájékozódni a napfoltciklus aktuális állapotáról is, hiszen a napkitörések, így az északi fény valószínűsége a napfoltmaximumok környékén a legnagyobb. A jelenleg tartó napfoltciklus maximuma 2012 táján várható.
Jó hír, hogy időnként, igen erős aktivitás esetén akár Magyarországról, ritkábban pedig tőlünk délebbről is megfigyelhető a jelenség.

Ha szeretnénk sarki fényt látni, érdemes figyelni az előrejelzéseket, például itt.

Forrás és további részletek a jelenségről: Goda Zoltán, Hideg, északi fény című cikke. A Földgömb 2008/2-es számában.
kép: NASA (Jeffrey Haperman)