A Föld egyes helyein az átlagosnál erősebben érvényesül a bolygó belső hőjének melegítő hatása; ezeken a pontokon hévforrások, és a földbelső hőenergiájához (geotermikus energiához) kapcsolódó jelenségek alakulnak ki. Ezek a hőfoltok általában tektonikus lemezszegélyek mentén jellemzőek, és vulkanizmushoz kötődnek. Az aktív vulkanikus térségek alatt részlegesen olvadt kőzetanyagok szokatlanul sekély szintre emelik a koncentrált hő rétegét. Így a közelben folyó felszín alatti vizek azonnal felhevülnek, ráadásul a mélyben uralkodó nagy nyomás miatt a víz forráspontja megemelkedik, ezért “túlfűtött” hévizek keletkeznek. A felfelé nyomuló forró víz vagy gőz néha olyan erővel érkezik, hogy gejzír formájában a felszín fölé is kilövell. A felhevült víz sok esetben nagy területen tör a felszínre, így gejzírmezők alakulnak ki.

A geotermikusan aktív El Tatio-zóna egy 10 km2-es hasadékvölgy aljzatára esik, és esetében a hő forrását pontosan nem tudták meghatározni, valószínűleg magmabenyomulás hevíti a terület vízzáró rétegei között megrekedt rétegvizeket. A víz tengerszint feletti magasságnak megfelelő forrásponton, 86 °C fokos hőmérsékleten, törések mentén kerül a felszínre.
Több mint 80 aktív gejzír található a területen, melyek működése leginkább hajnalban figyelhető meg. Ekkor a levegő hőmérséklete még olyan alacsony, hogy az összes kitörő gejzír felett kitűnően látszanak a forró gőzoszlopok. A napfelkeltével, tehát a levegő melegedésével hirtelen elhalványul a sűrű gőzoszlop-mező.

A műhibából létrejött mesterséges gejzír

2008-ban egy geotermikus erőmű építésén kezdtek dolgozni a területen, ám másfél évvel a kutatások megkezdése után hiba csúszott a műveletekbe, és egy 60 m-es gőzoszlop lövellt a levegőbe - gyakorlatilag létrehoztak egy mesterséges fumarolát. A környezeti károk megelőzése és a terület természeti és turisztikai értékeinek védelme érdekében nem sokkal később leállították a projektet.

Kép: exterra, wikimedia
Forrás: loactual.cl, rechargenews.com, Földünk, Mérték, 2004