A Föld földrengésveszélyes területei alapvetően az összetartó kéreglemezek találkozási zónái és az aktív vulkanikus területek. A kérdéses régióra, az amerikai középnyugatra egyik sem jellemző. Mégis, 2009 óta különösen aktívvá vált a vidék. Az átlagos, évenkénti 20 rengés 2009-ben 50-re szökött, 2011-ben pedig már 134 rengést regisztráltak.

Az USA középső régiójának jelentősebb földrengései 2008 és 2012 márciusa között

A vizsgált terület alatt húzódó vastag kéregrészt kőzetrepedések hálózzák be. Földrengés akkor következik be, amikor a kőzettest feszültségi viszonyai - valamilyen hatásra - annyira megváltoznak, hogy a feszültség kioldódik, és ezzel elmozdulást okoz.

Mindezekből arra következtetnek, hogy e rengéseket legnagyobb valószínűséggel emberi tevékenység válthatja ki. De milyen tevékenység?

A tettes az olaj- és gázkitermelő iparban keresendő. Egy vető mesterséges elmozdításának (és ezzel az értékes nyersanyaghoz történő hozzájutásának) ismert módja, ha folyadékot fecskendeznek a vetősíkba. Ehhez több milliárd liternyi vizet pumpálnak a mélybe, amely megrepeszti, tágítja a kőzetrést, elmozdulást okozhat, és a földgáz így kiszökhet a rétegek közti csapdából.

Kimutatták azonban, hogy az utóbbi időben tapasztalt, szokatlanul sok rengés nem a kőolaj- és földgáz-lelőhelyek után kutató fúráshelyek környékén következett be, hanem a kőzetrepesztéshez felhasznált sós víz tárolására fúrt, jóval mélyebb üregek környezetében.

E tárolófuratokat már évtizedek óta használják, mégsem okoztak különösebb gondot. A problémát az jelenti, hogy az olaj- és gázipari cégek egyre több vizet használnak, és így egyre több elhasznált sós vizet helyeznek el a felszín alatt mélyre nyúló, mesterséges üregekben. Több bejuttatott víz, még mélyebb mesterséges üregek, még nagyobb terhelés egy repedezett kőzettestben - és máris adottak a feltételek az emberi tevékenység okozta földrengés kipattanásához.

Kép: Scitechdaily.com, usgs.gov

Forrás: DiscoveryNews, USGS