A Buran Kaya III barlangi helyszíne az eddig ismert legbőségesebb Homo sapiens maradvány-lelőhely, és egyben a legrégebbi ilyen feltárások egyike. Érdekes újdonság, hogy a Buran Kaya koponyacsontjain talált vágásnyomok nem harci sérülések nyomai, hanem inkább halál utáni “feldolgozásra” utalnak.

Mivel a csontokon nem találtak semmilyen egyéb, állati aprításhoz használt módszer nyomát, a régészek arra következtettek, hogy az emberhúst nem élelmezési, hanem rituális céllal fogyasztották. Ezt a feltételezést erősítik a tetemek körül talált ékszer- és egyéb dísztárgy-maradványok.

A Buran Kaya III barlangi lelőhelye

A leletek tanúsága szerint az itt élő Homo sapiens ékszert is viselt, többek közt mamutagyarból készült gyöngyöket, faragott medálokat, kagylóláncokat. További mamutcsontokat vagy ékszerkészítésre alkalmas szerszámokat azonban nem találtak, ezért valószínű, hogy az ékszerek máshonnan származnak. A hegyezett csontok és kőből készített lövedékek arra utalnak, hogy az első európaiak “iparszerű” fegyverkészítők voltak.

A Buran Kaya III pedig átmeneti, ám gyakran használt vadászszállás lehetett vadászó-gyűjtögető elődeinknek, akik főként tatárantilopot zsákmányoltak. A Buran Kaya környékének leletei szerint a térség a modern ember megérkezése óta, tehát több mint 30 000 éve folyamatosan lakott terület.

Az első és legrégebbi, 34 000 éves Homo sapiens maradványokat a romániai Oase-barlangban találták, Oroszországban pedig a Kostenki 1-es feltárásból 33 000 ezer éves leletek ismertek, ám a 32 000 éves Buran Kaya III leletgazdagságával a legjobban dokumentált, legtöbb információt adó, a fentiekhez hasonló korú, ősi Homo sapiens-feltárás.

Forrás: Public Library of Science One
Kép: www.msu.edu, www.plosone.org