Február 14. Bálint (Valentin) nap ugyan elmúlt, de érdekes, hogy e napnak a magyar népi kultúrában is köze van a piros szívekhez. Szent Bálint pap és vértanú ünnepe. Főleg a nyavalyatörősök, lelki betegek védőszentje. Ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, ekkor párosodnak a verebek. A szőlőt tolvaj és madár ellen e napon is hajnalban körüljárják, négy sarkán megmetszik.

Február 19. Zsuzsanna (az ismert ószövetségi történet jámbor asszonya) napja. Azt mondják, Zsuzsanna „elpeseli” a havat, és megszólal a pacsirta. Ebben az évben farsang utolsó hetének, a kövérhétnek kezdete.

Február 22. Péter. Üszögös Szent Péter, azaz Szent Péter apostol Antiochiában való püspöki székfoglalásának ünnepe. A „Szent Pétörnek ű székössége” kifejezés vált a népnyelvben Üszögös Szent Péterré. S ha már így lett: ködje, esője a búza megüszkösödését mutatja, ezért aztán üresnap is a szántás-vetésre. Ha csütörtökre esik, kövércsütörtök, dobzódó csütörtök, a február 25-i farsangvasárnapra való sütés-főzés kezdete.

Február 24. Mátyás. Szent Mátyás apostol, vértanú ünnepe. Az apostolok őt választották Júdás helyébe, hogy ismét tizenketten legyenek. Jégtörő „Mátyás, ha talál, ront, ha nem talál, csinál”. Adán azt tartják, ő ereszti ki szűre ujjából a pacsirtát. Zöldségvetésre jó nap, az ekkor ültetetteket nem eszi meg a féreg. Göcsejben az e napon fogott bármilyen hal az egész évre szerencsés halászatot ígér: „Megfogtam Mátyás csukáját” – mondják ilyenkor.

Közönséges pacsirta (Luscinia megarhynchos)

A madár hangja - a tavaszvárás jegyében

Húshagyókedd. A január 6-án kezdődött farsang vége. Ekkor a férfiak nem a lányokkal, hanem a menyecskékkel táncolnak, hogy a kender nagyra nőjön. Szalafőn a húshagyókeddi vacsora előtt mindenfajta ételből töltöttek egybe, és egy-egy kanállal a házereszre szórtak, hogy a kígyók békák elő ne jöjjenek. Somogyváron e napon tyúkot ölnek, hogy a szárnyas ne kaparjon a kertben. Az ekkor ölt fekete tyúk tolla párnába tömve derékfájás, nyilallás ellen használ. Lábodon a leölt baromfi lábát elteszik, és azzal ültetik majd a káposztapalántát, így biztosan mind megfogan.

Hamvazószerda, böjtfogadó, száraz- vagy aszalószerda. A Húsvétig tartó negyvennapos nagyböjt kezdete. E napon nem sütnek kenyeret, mert eldöglene a jószág, ökrötnem fognak be, mert elszáradna. Zsírosat, fánkot nem esznek; aki ezt tenné, elvinné a csonkaördög. Azt tartják, az e napon született ember teste halála után nem rothad el, és nem korhad el az e napon vágott fa sem. Ilyenkor szokás meghamvazkodni: az előző évi szentelt barka hamuját megszentelik, és a pap azzal keresztet rajzol a hívek homlokára. De gyakori a népi hamvazás is: a férfiak hamukővel megdörzsölik a nők és a gyerekek homlokát. A hamvazószerdát követő napok neve: csonkahét, semmihét. Ekkor paszulyt nem esznek, mert megrühesednének, Göcsejben nem fonnak, mert akkor a szárnyasegér mind elhordaná a len- és kendermagot.

Forrás: Fazekas István, Székely Sz. Magdolna – Igézet ne fogja…

Kép: wylio.com, wikipedia