Befejeződött Rióban az ENSZ fenntarthatósági világkonferenciája. A pesszimista jóslatoknak megfelelően nem született jogilag is kötelező, ambiciózus megállapodás. A záródokumentum sokkal inkább egy kívánságlista arról, milyen jövőt szeretnének az emberiségnek. Sajnos az ehhez szükséges teendőkről nem sikerült megyegyezni.
A találkozóra kevés ország érkezett komoly szándékkal, így a brazil enökasszony Dilma Rousseff egy valódi tartalom nélküli tárgyalássorozatot vezetett, ami már a kezdetektől nem arról szólt, hogy sikerül-e áttörést elérni, hanem arról, hogy egyáltalán megszülessen egy mindenki által elfogadható záródokumentum.

A helyzet szomorú

“Ennek a konferenciának az életről kellett volna szólnia: a jövő generációiról, az erdőkről, az óceánokról, tavakról és folyókról, mindazokról a dolgokról amikből az élelmünk, ivóvizünk és energiánk származik. Ez a konferencia arra a kihívásra lett volna hivatott választ adni, hogy hogyan építsünk olyan jövőt, amely képes bennünket eltartani. Az összegyűlt vezetők ezt mintha elfelejtették volna. Az eredmény egy elfecsérelt lehetőség – egy olyan megegyezés, ami nem állítja a világot a fenntartható fejlődés útjára.” – mondta el Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
Most eljutottunk oda, hogy valóban mindenhol szükség van tettekre. Az egyének, falvak, városok, országok, kis- és nagyvállalatok, civil szervezetek és mozgalmak, mind felelősséget kell, hogy vállaljanak, miután a vezetők kudarcot vallottak Rióban.

“Szerencsére a fenntartható fejlődés gondolata már világszerte gyökeret eresztett, és a mostani gyenge politikai akarat ellenére is egyre inkább életünk és döntéseink részévé fog válni. Egyre több közösség, város, ország áll olyan kezdeményezések élére, amelyek környezetünk védelmének, a szegénység felszámolásának, a fenntartható jövőnek az alapjait jelenthetik. Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket, hogy az olyan politikai kezdeményezések, mint a Rio+20 még idejében célt érjenek, mielőtt nem lesz mit megvédenünk” – folytatta bizakodva az igazgató.

Video: Severn Suzuki az 1992-ben, Rio de Janeiróban összehívott Világcsúcson szólalt fel, mindössze 12 évesen. Saját és egész generációjának jövőjéért könyörgött. Olyan jövőt szeretett volna, amelyben nem kell félniük levegőt venni, ahol nem kell félniük kimenni napozni, ahol nem kell félniük attól amit megesznek, egyszerűen jövőt szeretett volna kérni a gyermekeknek. Severn most várja elsőszülött gyermekét és most újra beszél, már nem a világ vezetőihez, hanem a szülőkhöz. Csak a címzettek változtak, a kérés nem - jövőt szeretne saját és minden más szülő gyermekének. (port.hu)

A tárgyalótermen kívül szerencsére sikerült néhány eredményt, vállalást elérni.
Armando Goebuza, Mozambik elnöke például meghirdette az ország útitervét a zöld gazdasághoz. A terv több nemzeti stratégiát fog össze, amelyek meghatározzák a városok, a mezőgazdaság, az energetika és a természeti tőke fenntartható kezelésének alapjait.
A Maldív-szigetek bejelentette, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét. Így 2017-re az ország szigetei közül 1192 védett terület lesz.
A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia lesz az első ország, amelyik kötelezi nagyvállalatait, hogy mérjék szén-dioxid-lábnyomukat. A szabály több mint 1000 vállalatot fog érinteni.
Indonézia elnöke komoly vállalásokat tett, hogy országa a fenntartható fejlődés útjára léphessen. Pénzügyi és politikai változások, az intézményi keretek megerősítése, a trópusi országok együttműködése a kulcselemek.
A világ vezető fejlesztési bankjai közül nyolc bejelentette, hogy alapvetően megváltoztatják finanszírozási politikájukat, és a közút helyett a közösségi közlekedés fejlesztését részesítik előnyben. A programra 175 milliárd dollárt szánnak. Ez a Rio+20 konferencia legnagyobb fenntartható fejlődésre szánt pénzügyi felajánlása.

Magyarország egyelőre inkább a tapasztalatok megosztásával és a közös EU-s célok teljesítésével járul hozzá a folyamat sikeréhez, ezen túlmenő vállalásokról nem beszélhetünk. A napokban többek között Magyarország támogatásával elfogadott új energiahatékonysági direktíva lazít az Európai Unió – és így hazánk - energiahatékonysági célkitűzésein is. A WWF Magyarország a fenntartható jövő felé vezető lépéseket sürgetné, azonban úgy tűnik, sem Magyarország, sem a világ nem képes valódi változásokra a Föld állapotának megőrzése érdekében. Az óra azonban ketyeg, és félő, hogy nincs még 20 évünk arra, hogy megmentsük bolygónkat. Most jött el az idő a cselekvésre!

Forrás: WWF Magyarország
Kép: wikimedia commons, WWF