1. Halvány Kék Pont (Pale Blue Dot)


A Naprendszerből kifelé tartó Voyager 1 híres visszatekintő fotóját 6,4 milliárd kilométer távolságból készítette. Ezen nem látszunk többnek egy halvány kék pontnál. Carl Sagan: Pale Blue Dot

2. A Kék Üveggolyó (The Blue Marble)


Ez az “üveggolyó” kép volt a legrészletesebb valósszínes felvétel bolygónkról 2002-ben. A NASA MODIS szerkezetén utazó Terra műhold hónapok alatt gyűjtött képeiből illesztették össze. A 2007-ben piacra dobott iPhone-ok alapbeállítású képeként is szerepelt.

3. “Földfelkelte” a Holdról nézve


Az emblematikus képet 1969. júliusában az Apollo 11 legénysége készítette otthonunkról.

4. Egyetlen képben a Hold és a Föld


A Voyager 1 felvétele 11,66 millió kilométer távolságból, 1977. szeptember 18-án. A Föld felszínén Kelet-Ázsia és a Pacifikus-térség nyugati partvonala látszik. A Voyager 1 éppen a Mount Everest felett tartózkodott (a Föld sötét oldalán), amikor elkészítette a képet. A szűrőkkel készült fotókon később a Jet Propulsion Laboratory képfeldolgozói állították be az emlékezetes kép fényeit, hogy a jóval halványabban látszó Hold is megjelenjen a nyomtatott fotókon.

5. A Föld és a Hold a Marsól szemlélve


Az első kép, amely egy másik bolygóról szemlélve láttatja a Földet mint égitestet. Onnan nézve a Földnek is vannak fázisai, csakúgy, ahogyan mi is változóként látjuk a Hold, a Vénusz és a Merkúr korongjait. MGS felvétel 2003. május 8-áról. A felső, közelebbi világos folt Észak-Amerika, alatta a sötétebb rész Közép-Amerika, még lejjebb pedig a dél-amerikai kontinens felhői látszanak.

6. Földfelkelte a Hold sötét oldaláról


A felvételt az Apollo 16 legénysége készítette 1972-ben. A képen a Hold Saha, Wyld és Saenger nevű kráterei látszanak. A fotó érdekessége, hogy a holdfelszín e területe a Földről soha sem látható.

7. Az űrhajós igazít az amerikai zászlón, talpa alatt a Hold. Háttérben a Föld.


Az Apollo 17 küldetés parancsnoka Eugene A. Cernan fénybe simítja a lobogót az - eddig - utolsó emberes holdraszálláson, 1972 decemberében. Az Apollo programok leghosszabbja volt ez, 504 órát tartott, ebből a Hold felszínén 75 órát töltöttek az űrhajósok. Az idő nagy részében geológiai vizsgálatokat végeztek.

8. Földsarló a Hold horizontján


Az Apollo 15 holdaraszállása alkalmával vetették be először a 40 millió dolláros LRV-t, a (hivatalosan) 13 km/h-s csúcssebességű holdjárót.

9. A Kék Bolygó


Földünk e nézőpontból majdnem teljesen vízfelszínű bolygónak látszik. A Föld óceánjai együttesen 1,35 milliárd km3 tengervizet tartalmaznak, ennek 96%-a a világóceánokban hullámzik. A többi a felszín alatt, felszíni vizeinkben, a talajban, kőzetekben található, valamint fagyott formában jégsapkákban, gleccserekben tárolódik. A víz ott van mindenütt, még a sejtjeinkben is. Vízbolygó vagyunk.

Kép: NASA
Forrás: Twisted Sifter