A gejzírek általában vulkanikus területeken jönnek létre, ahol a felszín közelében elterülő magmakamra fűti a fölötte elhelyezkedő kőzetrétegeket. A kőzetek repedéseibe felülről beszivárog a csapadékból, hóolvadásból származó víz, amit aztán a mélyből áramló hő melegít fel. Ha a repedésrendszer szabálytalan, kanyargós, kisebb nagyobb üregekkel tagolt, akkor a felmelegedő vízben nem alakul ki szabályos áramlás, amely egyszerű melegforrásként ontaná felszínre a vizet.

A mélyben rejtőző okok
A mélyen lévő víz forráspontja a vízoszlop nyomása miatt magasabb, mint a feljebb lévő vízé. A felmelegedő vízben megindul a buborékképződés, s azok felfelé szállva egyre nagyobbak lesznek, hiszen felfelé haladva egyre kisebb a nyomás a vízoszlopban. Ennek következtében a víz sűrűsége csökkenni kezd, így az alsóbb rétegekben is csökken a hidrosztatikai nyomás. Alul a nyomáscsökkenés miatt a túlmelegedett víz eléri a forráspontot és hirtelen gőzzé alakul, így még tovább csökken a nyomás, és a rendszerben lévő víz nagy része felforr. A robbanásszerűen felfelé törő gőz kilöki a felette lévő víztömeget a felszínre: a gejzír kitör.

Az izlandi Strokkur kitörésének első pillanatai
A Strokkur kitörése

A kitörés hatására a járatrendszer kiürül, majd a felszínről a lehűlt víz visszafolyik a mélybe, és újra kezdődik a folyamat. A következő kitörésig hátralévő idő és a kitörési oszlop magassága is sok tényezőtől függ: ilyen például a járatok, repedések alakja, vagy hogy milyen gyorsan telnek meg újra vízzel a felszín alatti járatok.

Gejzírles élőben - az izlandi Strokkur 3-6 percenként tör ki (webkameráért katt a képre!):


Gejzírek itthon
Valaha Magyarország földjén is működtek gejzírek, nyomaikra itthon is ráakadhatunk. A legismertebb egykori gejzírterep a Tihanyi-félsziget, ahol a bazaltvulkáni működés után hévforrások törtek a felszínre, ezek egy része gejzírként is működhetett. A feltörő víz hatására gejziritből álló forráskúpok épültek föl. Egykor 150-nél is több lehetett belőlük, napjainkra 60-80 maradt meg. Többnyire csoportosan helyezkednek el, vagy egy-egy törésvonal mentén alkotnak hullámos gerinceket. A gejzirit ellenállóbb a bazalttufánál, így e kemény kőzetrészek építik föl a félsziget legmagasabb részeit (Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, de gejzirit-tömbre épült a Tihanyi Bencés Apátság épülete is). A bányászat vagy az erózió néhol feltárta a forráskúpok üregeit, ilyen a Csúcs-hegy barlangja, vagy az apátság melletti Forrás-barlang.

A teljes cikk a Földgömb következő, július-augusztusi számában lesz olvasható.

Kép: exterra