Bedja pásztor (A cikkben közölt képek A. Pollera Le populazioni indigene dellEritrea c. művéből valók.)

A nyelvek tanulmányozása annyival fontosabb volt, mert tisztán faji alapon nehéz volna e népeket osztályozni. A folytonos hódítások, vándorlások, az intézményes emberrablás és rabszolgakereskedés folytán a faji jellegző vonások annyira egybekeveredtek, hogy egységes faji típusról egy népnél sem lehet szó. Az őslakó afrikai vékony néger réteg fölé s azzal folyton keveredve a keskeny Vörös tengeren átkelt ázsiai népfajok egész áradata telepedett, a geológiai korszakokhoz hasonlítható rétegződésben.
Eleinte hamiták vándoroltak be; - így a bedják, dankálik és szomálik: pásztor népek, akik itt a tengerparti sávon az arab sivatagnál még némileg kedvezőbb pusztaságokra találtak, ahol a nomád pásztorkodást valamivel jobb körülmények között folytathatták.

Tigrá leány

A többi hamita nép – valószínűleg a korábbi bevándorlók közül – beljebb nyomult az abesszin belföldre, ahol kedvezőbb éghajlati talajviszonyok között áttért a földművelésre: így a gallák és szidamák. Nyelvüket megőrizték, fajilag azonban erős negroid hatás alá kerültek.

Tigrái abeszzin férfi

Még későbbi a szemita bevándorlás: - kureisita araboké. Ezek az eritreai Tigrében (Massauától ény.-ra), az onnan délre eső Tigráiban és még tövább délnyugatra fekvő belső felföldön, a Takazze folyó völgyétől (14°) Addis Abeba szelességi fokáig (10°) telepedtek meg, a mostani Amhara tartományban.
Valamennyi bevándorolt nép közül ez az egy amhara fejlesztett ki nagyobb műveltséget. Már magával hozta néhány mezőgazdasági szerszám s a fémfeldolgozás ismeretét, házi állatul a lovat és a tevét s az írás mesterségét. Nagyobb műveltségével fokozatosan kiterjesztette uralmát az etióp felföldön s magas hegyei bevehetetlen sziklavárából uralkodott a többi népeken. Már a Kr. u. IV. század elején átvette a kereszténységet, az egyiptomi kopt keresztény egyházhoz csatlakozva. A vallás liturgiai nyelve saját ősi nyelve lett, a ghe’ez, mely ugyan a Kr.u. 1000. évben már kihalt (mint a római egyház liturgikus latin nyelve) ; de belőle fejlődött – mint a latinból az olasz – hamita hatás alatt a mai amhara nyelv, megy a későbbi hódítások folyamán egész Abisszinia udvari és hivatalos nyelvévé lett; a XIV. század óta – szerény méretekben – némi irodalma is van.

Kunáma suhancok

Ha e tarka népesség földrajzi megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Olasz Keletafrikának közel másfél millió négyzetkm-nyi területén ( 1,430.700 km²) mindössze 8-9 millió ember lakik, - annyi, mint a 93 ezer km² területű Csonkamagyarországon. Népsűrűsége tehát négyzetkilométerenkint átlagban 5-6. (Magyarországon 93.4)

Eritreai arab férfi

Ami a felföld állandó településeit illeti, itt nem kell európai értelemben vett szabályos tervrajzú, utcasorban rendezett falvakra és városokra gondolnunk, hanem csak rendetlenül elszórt viskók kisebb-nagyobb csoportjaira. A viskók, az ú. n. tukulok formája még a nomád sátorokéra emlékeztet. A tukul méhkashoz hasonló kerek építmény, kúpalakú tetővel; körfala fatörzsekből és összefont gallyakból épül, melyeket agyag- és szalmakeverékkel tapasztanak le. A kúpalakú tetőt sugárszerűen összeillesztett karók alkotják, melyek a csúcspontban összeérnek; zsuppal fedik, olya sűrűen, hogy az eső ne hatolhasson át rajta. A köralakú belső helyiség átmérője elég nagy; az etióp felföldön sokszor 6-10 métert is kitesz. Egyedüli nyílása egy alacsony ajtóbejárat; osztatlan belsejének közepén nagy fatörzs oszloponként támasztja alá a tető csúcsát. Emellett emelkedik ki a földből tapasztott tűzhely. A fal mentén ugyancsak földből emelt kerevetek húzódnak, bőrökkel fedve. Ez az egész bútorzat.
Az előkelők tukuljai sem különböznek alakjukban e típusból, csak éppen hogy tágasabbak s faluk néha kőből épült, esetleg – különös fényűzésként – apró ablakokkal. Belső terük néha annyibab osztott, hogy a külső körfalon belül még egy koncentrikus belső körfal is van s a kettő hözött egy körben futó folyosó.

Etiópia ma (Képgaléria)