A legkülönlegesebb karsztfelszín
A közép-dalmáciai Biokovo-hegység a Balkán-félsziget egyik legkülönlegesebb domborzatú tája. Az 1762 m-es Sv. Jure magaslatban tetőző hegység nagy része igen erősen karsztosodott fennsík, melynek 1300-1500 m-en húzódó platófelszínét teljesen kitöltik a víznyelők ezrei. A töbrök tölcséreinek peremei egymáshoz érnek, a mélyedések alján több száz méteres aknabarlangok nyílhatnak. Szinte járhatatlan a terep, amelyen zárt növénytakaró csak egyes víznyelők szélvédett tölcséreiben tud megtelepedni.

A legmagasabb „horvát” hegység
A horvát többségű területek legmagasabb vonulata nem Horvátországban emelkedik, hanem Hercegovinában. A Dinaridák „Magaskarszt”-területe dél felé egyre nagyobb, egyre vadabb hegységeket alkot, Montenegróban és É-Albániában 2500 m fölé tornyosulnak csúcsai. Bosznia-Hercegovinában 2100-2300 m-es magasságot érnek el a jégkorszakokban még gleccsereket hordozó, szabdalt felszínű mészkővonulatok. Közülük a Čvrsnica, 2228 m-es magasságával nemcsak Hercegovina, hanem a teljes horvát településterület legmagasabb hegysége. A nehezen járható, helyenként aknásított terep kárfülkékkel határolt magaslatai a Pločno csúcsban tetőznek, ahová katonai radarállomás települt és terepjáró út is felvezet rá.

A legmélyebb szakadéktöbör
Horvátország hercegovinai határvidékén, a Biokovo-hegység „mögött”, az Imotski-polje térségében nyílik a Föld egyik legmélyebb szakadéktöbre. A Vörös-tóval (Crveni-jezero) kitöltött óriás mészkőkatlanba tekintve alattunk több mint 200 méterrel húzódik a (változó magasságú) vízszint, ám alatta még 300 méternél is mélyebben található az üreg alja. A barlangjáratok és felszíni mélyedések összeszakadásával keletkezett szakadék így összesen 530 m mélységű.

Kép: exterra