A legjegesebb üreg
Az Észak-Velebit egykor jégformálta gerincei és magas helyzetű völgyei számos, igen mély aknabarlangot, zsombolyt rejtenek. A Zavizan-tetőhöz közeli Lomska-völgy fenyvesek közötti tisztáson nyíló központi ürege több mint 500 méter mély. Kb. 40 méteres átmérőjű száján bőségesen jut olvadékvíz és hó is a barlangba, így a felszín alatt mintegy 50 m-rel hatalmas jégdugó alakult ki. Ennek vastagsága ugyan csökken, de egyes részein még így is eléri a 60 m-t!


A legnagyobb szintkülönbség

Közép-Dalmáciában, a Makarskai-rivéra fölött magasodó Biokovo magaskarsztja hatalmas, helyenként 1500 m-es szintkülönbséggel szökik az Adria szintje fölé. A nagy törésvonal mentén létrejött falak csak 1-2 km-re magasodnak a partvonaltól (hasonlóan az északabbi Velebit-hegységperemhez). A falak alját vastag törmeléklejtők borítják, fölöttük viszont gyakran függőleges várfalként emelkedik a kopár vonulat.

A legfélreismertebb völgy
Az Isztriai-félsziget nyugati partvidékén, mélyen a szárazföldbe nyúlóan hózódik az útikönyvek által Lim-fjordként említett keskeny völgy. Fjordhoz persze csak annyi köze van, hogy víz tölti ki a hosszúkás mélyedést, ám a Lim-völgy – ellentétben a jégcsiszolta fjordokkal – egy nagy gyűrődésrendszer redőteknője. Az erősen meggyűrt mészkőfelszín vályúja az Adria vizével telt meg.

A legegzotikusabb terep
A Dinaridák északi részén emelkedő Kapela-hegyvidék magaslatai közötti völgyben megbúvó Plitvicei-tavak Horvátország legegzotikusabb terepei közé tartoznak. Főként, ha tekintetbe vesszük, hogy e vidék az egykori NDK és Jugoszlávia gyümölcsöző kalandfilmes együttműködésének klasszikus vadnyugati helyszíne. Az „indiános filmek” látványos, bár kissé tájidegen kulisszája volt a mésztufagátakkal, látványos vízesésekkel tagolt tófűzér. Ahol még az „Ezüst tó kincse” is fellehető, nem beszélve arról, hogy a Gojko Mitic alakította Winnettou milyen otthonosan mozgott e mészkőfelszíneken.

Kép: exterra, wikipedia