A szúnyogcsípéssel terjedő malária ellen eddig a vérszívók vegyszeres irtásával védekeztek, minek eredményeképp a rovarok egyre ellenállóbbá váltak. Ezért a kutatók a szúnyogok életciklusának megzavarásában, azon belül is a szaporodásuk meggátolásában kezdtek megoldást keresni, mivel a kórt csak a megtermékenyített nőstényrovarok terjesztik.

A sárgával jelzett országok (egyes) területein megfertőződhetünk a maláriával (2003)

A maláriát okozó parazitákat hordozó 40 szúnyogfaj közül az Anopheles gambiae faj 100 hímjét ivartalanították, azaz genetikai módosítással - egy zpg nevű gén “kikapcsolásával” - meggátolták a szúnyoghímek spermatermelését. Amikor ezek az “eunuch” szúnyogok nőstények közelébe jutottak, ugyanolyan versengő viselkedést mutattak, mint potens fajtársaik, csakhogy az előbbiek nászát nem követte utódlás. Korábban a hímek sugárkezelésével is foglalkoztak, ám a besugárzást követően a kezelt példányok nem voltak képesek felvenni a versenyt kezeletlen társaikkal.

Anopheles gambiae

A trükk az, hogy a párzás után a nőstények azt hiszik, sikeres volt az akció, és ezután már nem keresik újból a hímek társaságát, nem párzanak újra, hanem lerakják a megtermékenyítetlen petéket. Ez pedig hosszútávon nagyban csökkentheti a maláriát terjesztő moszkítófajok egyedszámát, ezzel pedig az esélyt is a betegséggel való emberi érintkezésre.

Forrás: CDC, DiscoveryNews
Kép: wikipedia (James D. Gathany)