Az Atlanti-óceán középi hátság tengerszint fölé emelkedő része alkotta sziget túlnyomó részét bazaltos vulkánok és azok kitöréstermékei építik fel. A magas hőmérsékleten kiömlő, igen híg láva gyorsan áramlik a lejtőkön, robbanásos tűzhányó-tevékenység ritkán fordul elő. A kitörések során persze nagy mennyiségű finom szemcse kerülhet a levegőbe, a látótávolság lecsökken (ezért most erősen korlátozták a térség repülőforgalmát, a fő izlandi repteret is lezárták), sőt az 1780-as évek Laki-kitörése a történelem egyik legtragikusabb vulkáni működése volt. Több tíz km hosszú törésvonal mentén bukkant elő a láva, és az ezzel együtt kiszabaduló gázok, valamint a legelőket beterítő törmelék szinte lakhatatlanná tette a szigetet.

A jelenlegi kitörés helyszíne az Eyjafjatlajökull-jégmező

Most az 1821 óta nyugalomban lévő Eyjafjatlajökull vulkán aktivizálódott. E kitörési központ a kisebbek közé tartozik Izlandon, a déli tengerpart közelében található, és sokkal kevésbé ismert, mint a Myrdalsjökull-jégmazőt hordozó Katla, vagy a Vatnajökull 8000 km2-es jégborítása alatt húzódó Grimsvötn. (A Vatnajökullt helytelenül Európa legnagyobb gleccserének szokták nevezni, pedig nem jégár, hanem egy terjedelmes, több vulkánt is befedő jégmező, aminek szélén gleccserek indulnak, de azok nem tartoznak Európa legnagyobbjai közé.)

A 160 km2-es Eyjafjatlajökull – és a többi, jégmező alatti vulkán kitörése esetén is – a fő veszélyforrás a tűzhányóműködés során hirtelen megolvadó jégből induló áradás. Itt ez esetben viszonylag kis jégmennyiségről van szó, ám már a szomszédos Katlánál is több száz méter a jégvastagság. Ha pedig ez megolvad, hihetetlen mennyiségű víz hömpölyöghet a tenger felé! Az 1996-os jökulhlaup (jégkitörés, vagyis a jég alatti vulkánosság miatt keletkező áradás), a Vatnajökull felől érkező olvadék vízhozama néhány tíz percre elérte a másodpercenkénti 40 ezer m3-t is! (Miközben a normál, jég alól érkező vízhozam 30-40 m3/s). De volt ennél is elsöprőbb áradás. A Katla egy évszázada az Amazonas torkolati vízhozamával megegyező vízmennyiséget produkált rövid ideig: ez 180 ezer m3 másodpercenként!!! (A Duna vízhozama a fővárosnál kb. 2500 m3 víz másodpercenként)
E víztömegek sok hordalékot és hatalmas jégtömböket, jéghegyeket is szállítnak, melyeket gyakran még a hegy lábánál, vagy a széles, tengerparti olvadékvíz-síkságokon raknak le.

A jég alatti vulkánkitörések olvadékvizét gátrendszerekkel próbálják megfékezni

kép: exterra