E vulkáni működés ma leginkább a repülést veszélyezteti, ezért most – és a működés márciusi kezdetekor is – korlátozni kellett a légiforgalmat. A nyugati, északnyugati szél Európa felé hozza a kitörési termékeket, ám a szemcsék gyorsan kiülepednek a levegőből. Ha a működés ereje alábbhagy, a légkör gyorsan kitisztul.

Más lenne azonban a helyzet, he ennél sokkal erősebb kitörési szakasz kezdődne, és a törmelékes kitörési oszlop, a felszálló finom részecskék a sztratoszférába, 12 km fölé is eljutnának. Onnan ugyanis sokkal lassabb a kiülepedés, a magasba került anyagok többször is körbefuthatják a Földet, és globálisan is éreztethetik hatásukat: csökkenthetik a földfelszíni felmelegedést. E jelenségről következő, két hét múlva megjelenő, klímaváltozásokkal foglalkozó tematikus számunkban is olvashatnak a kisjégkorszakot elemző cikkünkben.

Kép: wikipedia
A hamu becsült légiútja a tegnap 18:00 órás adatok (www.metoffice.gov.uk) alapján

Ha a finom por vagy a durvább hamuszemcsék a kitörés helyszínének közelében rakódnak le, helyi katasztrófát is okozhatnak, elsősorban a legelőterületek befedése, használhatatlansága miatt. Az 1783-as Laki hasadékvulkán-kitörés ilyen következményekkel járt: ekkor Izland majdnem teljesen elnéptelenedett, mivel az állattenyésztés lehetetlenné vált, a népesség elvándorolt a Brit-szigetek irányába.

A jelenlegi kitörés sajátosságairól a Földgömb 4-es (május-júniusi) számában olvashatnak majd elemző cikket a folyamatot helyszínen megfigyelő szerzőnktől.