A jegesmedvék körülbelül 110,000 évvel ezelőtt bukkantak fel először Szibéria partvidékén, és úgy tűnik, ezután a jegesmedvék útja többször keresztezte a barna medvékét – általában azokban az időszakokban, amikor az éghajlati felmelegedés vagy lehűlés következtében időszakosan átfedésbe került a két faj élettere. Valószínűleg az ekkor szerzett új gének segítettek a jegesmedvéknek túlélni a melegebb időszakokat.

Ma a felmelegedés ismét közelebb tolja a jegesmedvék és a barnamedvék élettereit. „Az eredmények tükrében úgy gondoljuk, a jövőben is hasonlóképpen alakul majd a helyzet, és az átfedésbe került élettereknek köszönhetően új hibridek alakulnak ki. És mindaddig, amíg a jegesmedvék élőhelye fennmarad, van esély a túlélésükre” – mondta Beth Shapiro, a Pennsylvania State University in University Park vezető biológusa.

Fotó: popartmachine.com

Shapiro vizsgálataival eredetileg a jegesmedvék jégkorszaki élőhelyének kiterjedését akarta feltérképezni. Ezért 242 anyai ág mitokondriális DNS-ét vizsgálták meg - jegesmedvékét és barnamedvékét egyaránt. Az adatok 120,000 évre nyúltak vissza és lefedték a medvék által benépesített teljes területet. A szálak pedig egy írországi barlangban talált, medvecsontokból nyert DNS-nél futottak össze. Tehát a jegesmedvék ősanyja egy ír barnamedve lehetett, ami az előrenyomuló gleccserek elől húzódott déli barlangjába.

Eddig úgy tudtuk, hogy a jegesmedvék legközelebbi rokonainak számító barnamedvék az Alaszka melletti szigetvilág medvéi voltak, ám most úgy tűnik hogy az alaszkai szál egy másik kereszteződési esemény eredménye.

“E tanulmány viszonylag új evolúciós nézőpontot ad: ahelyett, hogy egyenesen a fa törzséből nőne ki az ág, azok többször körbefonják a törzset, és keresztezik egymást” – mondta Adrew Derocher, az Albertai Egyetem jegesmedve-ökológusa.

Fotó: wikipedia (Scott Schliebe, Aphonso Braggs – US Navy)
Az ember ma már a legváratlanabb helyeken is felbukkanhat a jegesmedvék élőhelyein. A képen épp az Északi-sark környékén ért vízfelszínt egy amerikai tengeralattjáró

A kutatók szerint ez bizonyos szempontból reménykeltő, mert bizonyított, hogy a jegesmedvék már a múltban is képesek voltak túlélni az erős klímaváltozásokat, és valószínű, hogy a hibridizáció ezúttal is segíteni fog a jegesmedvéknek a felmelegedés túlélésében. Másrészt viszont az ősi jegesmedvék élőhelyeinek “megnyirbálásában” még nem játszott szerepet az ember, és kérdés az is, hogy egy hibrid jegesmedvét tekinthetünk-e még "igazi" jegesmedvének.

Korcsolyázó jegesmedvék. A medvemama a vékony jégen való biztonságos átkelés módszerét tanítja kicsinyének