Ha meg kellene nevezni egyetlen állatot, amely az északi nép összetartozását jelenti és lelki világát tükrözi, akkor az egyértelműen a bálna lenne. Az inupiatok önazonossága és a „bálna” – az ő olvasatukban – tulajdonképp lehetnének rokon értelmű szavak is – magyarázta Chie Sakakibara, a columbiai The Earth Intézet kulturgeográfusa.

Ugyan az inupiatok karibura, fókára, pézsmatulokra is vadásznak, mégis, legfontosabb zsákmányállatuk a bálna, melynek elfogása után az állat egyetlen porcikája sem marad felhasználatlan –húsát megeszik, állkapocs csontjait házépítésre használják. A vadászott, óriási grönlandi bálna (Balaena mysticetus) élete nagy részét messze a hideg északi vizekben tölti, ám minden tavasszal és ősszel elúszik Alaszka északi partjainál. Ott pedig ilyenkor már várják őket a vadászatra hónapok óta készülő őslakosok.

Inukshuk, inuit emberszimbólum

A bálnavadász szezon kezdetével a portyázó csoportok 2 hónapra kiköltöznek a partközeli tengeri jégre. Ám a klíma melegedésével egyre kiszámíthatatlanabbá vált az időjárás, és így a bálnavadászat is nagyságrendekkel nehezebb lett. Nem beszélve arról, hogy a melegedő tengervíz egyre északabbra kényszeríti a bálánkat, és a vadászat kiinduló helyéül szolgáló parti jég is egyre vékonyabb.

Az inupiatok azonban elég rugalmasan kezelik a megváltozott helyzetet, igyekeznek alkalmazkodni az új körülményekhez: meséik kezdenek átalakulni, szertartásaikat most már nem a zsákmány megünneplésére időzítik, hanem a bálnák érkezését várják, siettetik a dobritmusos ünneppel. Nyitottak az új technológiára, így a hagyományos, bálnazsírral szigetelt kenuikat lassan motoros járművekre cserélik.

Sakakibara szerint egy fokozottan nehéz körülmények közt élő népnek egyébként is rugalmasnak és adaptívnak kell lennie a sikeres túléléshez, és az inupiatok ezért a jelenleg zajló változásokra talán könnyebben tudnak reagálni. Számítva a melegedés hatásának jövőbeli, kiterjedtebb megjelenésére, ez az eset jó mintát adhat arról, hogy az emberi faj mennyire maradt alkalmazkodóképes napjainkban.

Forrás: DiscoveryNews
Kép: exterra, www.marinebio.org, wikipedia