Az emberek sérülését okozó lavinák mintegy 80%-át maguk a hegyjárók okozzák. Rosszkor, rossz technikával mozognak a rossz helyen. Gyalogolnak, síelnek, snowboardoznak, motorosszánoznak – szabadidős kedvteléseiknek hódolnak az önként választott terepen. Hogy jelenlétük biztonságosabb legyen, a hegyi veszélyeket figyelő csoportok (gyakran katonai segítséggel) időnként ellenőrzött robbantásokkal tisztítják meg a lejtőket a lavinával fenyegető hótömegektől.

Irányított lavinarobbantás az Alpokban

Ám ma már ritkán gondolunk arra, hogy a hegyi háborús konfliktusokban, téli tömegpusztító „fegyver” is lehet a lavina. Amikor a robbantás ráadásul szintén ellenőrzött, szabályozott keretek között mozdítja meg a havat – csak éppen az ellenséges csapatokra zúdítva annak halálos tömegét.

A leghírhedtebb időszak az I. világháború alpesi hadviseléséhez (Gebirgskrieg), az 1915-1918-as telekhez kapcsolódik, ám a Karakorum területén régóta zajló pakisztáni-indiai összecsapások sem nélkülözték a „lavinacsatákat”!

Hogy a tömegpusztító fegyver megnevezés nem túlzás, azt a nagy számbeli szórást mutató, ugyanakkor a megfontolt becslések szerint is több tízezer halálos áldozatot követelő I. világháborús lavinák bizonyítják. Míg a Keleti-Alpok déli vonulataiban zajló hadi események gáztámadásai összesen 35-40 ezer katona halálát okozták, ugyanitt, ugyanezen években lavinákban kb. 60 ezer fő halt meg! A legtöbb áldozatot a Dolomitokban, valamint az Adamello-csoportban és az Ortler környékén zajló harcok követelték. E térségekben összesen 50 ezer katona lelte halálát lavinákban, míg a többi áldozat a Karni- és a Júliai-Alpokban esett el.

E háborús lavinák egy része olyan belövésekhez és hegyoldal-robbantásokhoz kapcsolódik, amelyek elsődleges célja a lavinával történő csapatmozgás-, ill. támadás-megállítás. De emellett a természetes lavinák is szedték áldozataikat, hiszen nagyságrendekkel többen tartózkodtak téli körülmények között a hegyekben, mint azóta valaha is… És a katonák nem kedvtelésből keresztezték a lejtőket, nem a sportérték miatt járták a hópárkányos gerinceket. Rendkívül sokan voltak (sokszor egy tömegben) kényszerűségből rosszkor, rossz helyen.

Katonai erőd a Dolomitokban

Kép: wikipedia