Sörténelem
A 12-13. században a sűrű, zsíros, tápanyagokban gazdag sör szerves része volt a szegény földművesek étrendjének. Innen származik a ma is ismert „folyékony kenyér” elnevezés. A 15-16. században a podčepije számított különösen népszerű italnak: e maradék sörökből készített meleg lébe gyakran kenyeret is mártogattak. (A forralt sör a lengyelek körében ma is népszerű – gondoljunk csak bele, micsoda takarékos és hatékony lehetőség ez a másnapokra!)

Ám ezután a sűrű, édeskés sörök kerekedtek felül, mígnem 1842-ben megnyílt Plzeň legendás sörfőzdéje. Elkezdték gyártani kesernyés lager sörüket, amely hamarosan minden társadalmi réteg kedvenc italává vált. Hamarosan az ország elsőszámú sörévé lépett elő, és ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a nemzeti ital valaha máshogyan is festhetett, ráadásul még az íze is különbözött a jelenlegitől… Ennek ellenére a kísérletezőbb sörfogyasztókra számítva egyes főzdékben füstölt sonka-, eper-, banán-, almaízű vagy éppen csalános söröket is készítenek. A 695 sörfőzde némelyike dacol azért a konzervatív sörfogyaztási szokásokkal...

A teljes cikk a Földgömb legújabb számában!

Kép: wikipedia, http://www.nelso.com