A finom szemcsés lösz szárazon kifejezetten kemény, és függőleges falakban is megálló üledékes kőzet. Itthon akár több tíz méter vastagságban is felhalmozódhatott, a folyók (pl. a Duna) erodálta partokon is igen vastag rétegsorokban bukkanhat a felszínre. A vastag löszborítással emberi szempontból, főleg építési és földhasználati oldalról több probléma is adódik.

Mivel a löszrétegeken a több tíz- és százezer éves régmúlt melegebb periódusaiban talajok is keletkeztek, a vastag löszborításban e talajosodott, ám eltemetett részek olyan rétegekként vannak jelen, amelyek csökkenthetik a lösz állékonyságát, stabilitását.
Ráadásul a lösz gyakran igen finom szemcsés, agyagos alapzatra települ, amely vízzáró és bőséges nedvességet kapva kiváló csúszópályaként működik.
Mindezeken túl a lösz nagy pórustérfogatú anyag, igen sok vizet képes beszívni és átnedvesedve akár 80%-al is megnőhet a súlya. Ez pedig igencsak kedvez a csuszamlásos tömegmozgás megindulásának (az átnedvesedésnek nem csak a csapadék lehet a forrása, hanem pl. a csatornázás hiánya is!).

A dunaföldvári csuszamlás szerkezeti ábrája (Pécsi M. 1973)

A csúszópályául szolgáló nedves alaprétegen megmozdulva gyakoriak a több tíz méter magas falszakaszokat egyben megmozgató szeletes csuszamlások, amely során a szeletek rotációs mozgást is végeznek. Ám az is előfordul, hogy csak néhány méteres szeletek mozdulnak meg és nem egyszerre, hanem lassan, esetleg csak évek alatt mozdulnak el szemmel is érzékelhetően. Egyes esetekben néhány különösen gyenge körzetre, máskor viszont több száz méteres, vagy kilométeres szakaszokra terjed ki a tömegmozgás.

Hazánkban különösen veszélyeztetett a Duna jobb parti, Mezőföld peremi térség, ahol a vastag lösztáblát élesen alámossa a folyam. Ráadásul a magaspart szegélye számos helyen beépített terület!
E csuszamlások többnyire természetes hátterű folyamatok, amit persze az emberi jelenlét befolyásolhat (pl. rossz vízgazdálkodással, helytelen településtervezéssel). Ám a lösz nem csak átázásakor (pl. az M6-os alagútépítéseknél) jelenthet veszélyt: száraz állapotban ugyan nem csuszamlik, de omlások történhetnek. Ezek leginkább a bányafalakon, útbevágásokban és a házhelyek fejtéseiben fordulnak elő.

Száraz állapotban a lösz nagy blokkokban omolhat

És a lösz furfangjai ezzel még nem értek véget! Az alagosodás (szakszóval a szuffózió) jelensége nem épp közismert, és hatásaival nem is szeretnének sokan találkozni földterületükön. Pedig löszös dombvidékeinken nem ritka e folyamat. A löszbe szivárgó nedvesség mészoldó hatású, ráadásul anyagvándorlást is okozhat a löszrétegek belsejében. Függőleges és vízszintes járatok is keletkezhetnek, az erősen anyaghiányossá vált helyeken pedig enyhébb esetben csak felszínsüllyedések, gyakran azonban berogyások, omlások is kialakulhatnak. Löszkutak, löszszurdokok, löszalagutak jöhetnek létre.

Az emberi tevékenység hatásának példája: löszmélyút

Löszös területen, főleg lejtős terepen élve fel kell készülni e kőzet különleges viselkedésére. A beindult folyamatokat, a tömegmozgásokat és az alagosodást is rendkívül nehéz megállítani. A legjobb megoldás természetesen az, ha nem építünk semmit a veszélyeztetett területeken, ám ha már áll ott valami, akkor a minél hatékonyabb vízelvezetéssel és megtámasztással érhetünk el - leginkább időleges - eredményt.

Kép: exterra, wikipedia