Az új információ fényében az előbbi mondat részben érvényét is vesztette, hiszen bizonyos értelemben – bennünk – tovább élnek a 30 000 éve kihalt neandervölgyiek. A genetikus David Reich (Harvard University, MIT) és kollégája, Jim Mullikin több mint egymillió, neandervölgyi csontleletből származó minta vizsgálatát végezte el. A többségében 38 000 ezer éves szövetminta horvátországi, németországi, oroszországi és spanyol lelőhelyekről származik.

A maradványok 95 százalékában találtak zavaró mikroorganizmusokat és más szennyeződéseket, ám így is sikerült feltérképezni a teljes genom 60%-át. A minták anyagát ezután összevetették mai emberi génállománnyal. Az első eredmények máris rámutattak arra, hogy a ma élő ember ága – az Európában és Nyugat-Ázsiában élő – neandervölgyiek ágáról, még azok kihalása előtt, körülbelül 400 000 éve vált le!

Képzelt életkép 60 000 évvel ezelőttről, egy neandervölgyi közösségről

Ezek szerint egyre valószínűbb, hogy a neandervölgyiek és a modern ember 45 000 - 80 000 éve találkozhatott egymással a mai Közel-Kelet területén. A modern ember ősei észak felé áramlottak az afrikai bölcsőből, a neandervölgyiek pedig akkor már ott éltek. E találkozás valószínűleg nem volt túlságosan kellemetlen, hiszen a kutatások szerint a két fajta kereszteződésének legjava ekkor következett be, ám ez nem jelenti azt, hogy ezzel le is zárult.

A Zürchi Egyetem Antropológiai Intézetének arcrekonstrukciója egy neandervölgyi fiúról. A fiú híres képe fellelhető az előző életképen is...

Az ősi szövetmaradványok DNS-elemzésében további fejlesztések zajlanak, így jó hír, hogy a közeljövőben feltárulhatnak e távoli történelem újabb darabjai is.

Forrás: Science News
Kép: wikipedia (Randii Oliver –rajz, Christoph P.E. Zollikofer - rekonstrukció, fotó, Claire Houck)