Hévforrás Új-Zélandon

Új-Zéland vulkanizmusát a legendák szerint démonok hozták a szigetekre. E történetek Ngatoroirangiról szólnak, aki a Taupo-tó környékét járta be. Egy alkalommal egy eddig ismeretlen hegyet készült szolgájával megmászni, míg a többi társa a hegy lábánál várta visszatérésüket. A hátrahagyottak nem ehettek az ő távollétében, ám egyszer annyira megéheztek, hogy tüzet gyújtottak, és főztek maguknak ennivalót. E cselekedetük miatt hideg járta át a hegyet megmászó Ngatoroirangi szívét, és könyörögni kezdett nővéreihez, hogy mentsék meg, mert meghal ettől a fagyos levegőtől. Ekkor tűz-démonokat küldtek segítségül, akik belevetették magukat a Csendes-óceánba, és sebesen haladtak White Island felé.

Amikor látták, hogy még sok mérföldet kell megtenniük, hogy elérjék Ngatoroirangit, átfúrták magukat a földkérgen, és kialakították a ma is létező vulkáni zónát White Island és Mt. Ngaruahoe között. Miután Ngatoroirangi megmenekült, elnevezte a hegyet Tongarirónak.

Az ogre és az iszapár
Ezután Ngatoroirangi megmászta a Mt. Tarawerát is, hogy legyőzze az itt élő ogrét. Akkorát dobbantott a lábával, hogy leomlott a hegyoldal, és betemette ellenségét. Évszázadok teltek el, mígnem Tuhoto meg nem idézte az ogrét, mert szerinte a lakosok egyre inkább hasonlítani kezdtek az európaiakhoz. 1886-ban felébredt az eltemetett démon, átszakította a gátakat, és vizes törmelékkel pusztító zagyár/lahar zúdult a környékre. Mintegy 150 ember vesztette életét a vulkán kitörése miatt.

Napjainkban mintegy 700 ezer maori él Új-Zéland területén, akik közül csak a népesség ötöde beszéli az ősi maori nyelvet. A nép elnevezése is maori eredetű, „természetest”, „normálist” jelent.

Kép: Heiling Zsolt
Forrás: http://history-nz.org, http://www.teara.govt.nz