Törvényszámba veszik, hogy az ember mennél többet egyék-igyék, mert csak az ünnepli méltóképpen az újévet, aki ennek teljes mértékben eleget tesz.” Ez a leírás egy mai szilveszteri éjszakára is illene, pedig az i.sz. IV. századból való. Liboniosz rétor számol be arról, hogyan búcsúztak az óévtől – Antiochiában – a mai Antakya.

Ahány ház, anyi szokás. Az antik görögök számára nem sokat jelentett ez a nap. A babilóniaiaik viszont annál inkább kitettek magukért: Mardukot ünnepelték, városuk védőistenét.

A mi szilveszterünk és újévünk hangulata a rómaiaktól maradt ránk. Ők vetették meg az ekkor kötelező vidámság alapjait. Úgy vélték, hogy örvendező szívvel kell átlépni a következő esztendőbe, mert amilyen a kezdet, olyan lesz a folytatás is. Ezért hát költséget nem kímélve, már az óév utolsó óráiban megkezdték a jókedvre derülést, továbbá mézet, datolyát ettek, hogy megédesítsék a jövendőt…

Ma Sydney nagyvárosa köszöntheti az elsők közt az új évet bolygónkon