Valószínű, hogy távoli elődeink az utóbbi tápláléktípusok kedvéért másztak le a fákról, és váltottak a földön való járásra. Ezek hatására alakulhattak ki az emberek legerősebb megkülönböztető jegyei: az egyedi fogazat és a felegyenesedett, két lábon járás.

„A két lábon járás következményeként átalakult az emberi arc, az új táplálékszerzési lehetőségek következményeként a fogzománc és a fogak mikroszerkezete is megváltozott” mondta el Gabriele Mach, a Bradford Egyetem paleo-antropológusa.

Macho és kollégája, Daisuke Shimizu a 4,2 – 3,9 millió évvel ezelőtti Afrikában élt Australopithecus anamensis (híres Lucy csontváza is ennek a nemzetségnek volt tagja) fogazatát vizsgálva valószínűsítik, hogy a nemrégiben talált Ardipithecus az Australopithecus közvetlen elődje lehetett. Lucy nemzetsége pedig a modern ember nemzetségéhez, a Homo kifejlődéséhez vezetett.

" />Az Australopithecus anamensis fogsora

"A puha, savas gyümölcshúshoz használt fogaknak kicsi a harapásereje. Az A. anamensis zománcának vizsgálatából megtudtuk, hogy annak fogai nem állnak ellen a gyümölcssavaknak, ám a kemény táplálékok hatékony szétrágásához kiváló szerkezettel rendelkeztek.”
Éppen ezért úgy gondolják, hogy ezek az ősemberek olajos magvakat, gyökérnövényeket, rovarokat – például termeszeket – fogyasztottak, némi hússal kiegészítve étrendjüket. Néhány virágos növény is szerepelhetett étlapjukon, ám fogazatuk nem kifejezetten ezek fogyasztására fejlődött.

Macho és Shimizu szerint a miocén-pliocén határán (kb. 5 millió éve) lejátszódó környezetváltozás következményekét előretörtek a fotoszintetizáló növények, kezdett kialakulni a táplálékforrások szezonalitása, ezzel pedig a pillanatnyilag rendelkezésre álló táplálékmennyiség is ingadozni kezdett. Be kellett menni a nagyobb veszélyeket rejtő erdőkbe, és verseny indult meg a jó táplálékszerző helyekért.

Az új nehézségek leküzdésére a főemlősök specializációval alkalmazkodtak, eltérő stratégiákat részesítettek előnyben. A gorillák például túlnyomóan növényi táplálékot kezdtek fogyasztani, a csimpánzok a gyümölcsöket választották, a hominidák a mindenevőséget – visszatekintve igen bölcs döntésnek bizonyult… Úgy tűnik, a táplálkozási szokások, a társadalmi berendezkedés és az életmód mind hozzájárultak az emberi agy megnövekedéséhez.

Forrás: DiscoveryNews
Kép: wikipedia, www.msu.edu (via Johanson and Edgar 1996), www.enciclopedia.com.pt