A táplálékszerző technikájuk igen érdekes: a leveleken található szőrszálak (tentákulumok) végén kiválasztott ragadós - a rovarok számára hívogató - nedvek segítségével a szállak hozzátapadnak, majd ráhajolnak az óvatlan állatra, majd az egész levéllemez a rovarra borul. Ezután emésztő enzimei segítségével a harmatfű feldolgozza áldozatát.

A Drosera különböző fajainak elterjedése a Földön
A Drosera különböző fajainak földi elterjedése

A Droserák (harmatfű-félék) egyaránt megtalálhatók trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi területeken, főként a mocsaras, lápos környezetet kedvelik. Magyarországon őshonos fajai a kereklevelű harmatfű (D. rotundifolia) és a hosszúkáslevelű harmatfű (D. anglica). Ez utóbbi az 1950-es években még a lesenceistvándi Láz-hegyen, a Hanságban, a Vindornyai- és a Tapolcai medencében is előfordult. Erdélyben és a Felvidéken ma is sokfelé honos. A kereklevelű harmatfűvel együtt védett növények.

Tartása
Egyes fajokat virágüzletekben is beszerezhetünk, tartásuk egyszerű. Nedves környezetre van szükségük, ezért érdemes terráriumba (floráriumba) helyezni őket. Esővíz tisztaságú, só- és ásványianyag-mentes öntözővizet igényelnek, napos helyen kiválóan növekednek. A videón is látható Drosera capensis például annyira szapora, hogy Új-Zélandon tömegesen terjedő, károsnak minősülő, invazív fajnak számít. Ha azonban a szobában tartjuk, etetni kell...

kép: Noah Elhardt - wikipedia