Az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Dubai bevételeinek mindössze 6%-át teszik ki a szénhidrogénekből (főként földgázból) származó jövedelmek. A gazdaság fő erejét az ingatlanpiac és a turizmus alkotja, ám nem elhanyagolhatók a kereskedelemből befolyó hatalmas összegek sem.

A 21. század elejére Dubait elsősorban a pompa, a gazdagság és a lélegzetelállító mérnöki teljesítmények szimbólumaként tartják számon. Sokak szerint az építészeti szélsőségek paradicsoma is egyben. Ennek egyik központi eleme a most átadott Burj Dubai (újabban Burj Kalifa – a Dubait pénzügyileg igen erősen megsegítő Abu Dhabi vezetőjéről elnevezve). A Föld jelenleg legmagasabb épületét akár 1 km-esre is építhették volna, tavaly még sokan úgy vélték, végső magassága 900-950 m körül lesz, ám az adatokat a beruházók üzleti titokként kezelték. A pénzügyi válság lefaragással járt, 819 m-ről lehetett sokáig hallani, ám magassága végül 828 m lett.
A rendkívüli költségek talán soha nem fognak megtérülni, ám a lényeg a számadatokon túl rejtőzik: a felhőkarcoló minden közvetlen megtérülési számítást felülíró jelkép. A száz éve még poros halászfaluból, ahol a 20. század közepén is csak egyszintes vályogházak álltak, a 21. századra a világ legjelentősebb nagyvárosainak egyike lett. A nagyratörő és megvalósuló álmok, az ingatlanfejlesztésbe, a turizmusba és a kereskedelembe vetett hit emlékműve magasodik most Dubai többi felhőkarcolója fölé.

Fotó: Wikipedia
A Burdzs Kalifa 2009 decemberében

Ám az ingatlanszektornak (is) köszönhető felívelés az ugyanitt (is) gyökerező pénzügyi válság miatt igen komoly veszélybe került. A válságról szóló első hírekre Dubai gazdasági irányítói a magyar vezetőkhöz hasonlóan reagáltak: „A válság csak érinteni fog minket, főleg az Egyesült Államokat és néhány fejlett nyugat-európai országot sújt majd.” Ezzel szemben nagyon hamar világossá vált, hogy az ingatlanpiac, illetve az idegenforgalom különösen nehéz időszak elé néz. A gazdasági elemzésekből is kiderül, hogy a válság Egyiptomban, Jordániában és Dubai Emírségben okozza a legnagyobb gazdasági visszaesést a közel-keleti államok közül.
Dubaiban több kiemelt beruházást is leállítottak vagy meghatározatlan időre felfüggesztettek, így a világ legnagyobb, emberkéz alkotta csatornájának szánt Arabian Canal és a The Palm Deira megvalósítása is kétségessé vált. Számos kivitelező- és tervezőcég nagyarányú létszámleépítést hajtott végre az elmúlt évben, mint például a Burj Dubait építő Emaar, vagy a Waterfront-ot építő Nakheel, amely több száz dolgozójától vált meg. A pesszimista vélemények szerint ez a válság kipukkasztotta a dubai lufit.

Kép: Wikipedia

A válsághangulat mellett azonban derűsebb hangokat is hallhatunk, amelyek az aktuális lehetőségekről szólnak. Ezek egyike, hogy kihasználva az ingatlanárak nagymértékű zuhanását, sokan hatalmas felvásárlásokra készülnek. Az építési tempó lassulásának köszönhetően pedig lehetőség nyílt arra, hogy a dubai lakosok „utolérjék” városuk fejlődését és belakják azt – szólnak más optimista elemzők. Ráadásul már megszületett az Al Burj (A Torony) terve is, melynek magassága feltétlenül 1000 m fölött lesz…