Miért sivatagos az Atacama? Mert a területén áthaladó Baktérítő leszálló légmozgásai csapadékot nem szállítanak, illetve az Andok közelsége domborzati gátat jelent a nedves légtömegek számára. Ráadásul a part mentén elhaladó hideg Humboldt-tengeráramlás miatt kialakuló hideg felhőlencse megakadályozza a levegő feláramlását, így a felhőképződést is. Csupán a ködképződés jelentős, viszont ez olyan erőteljes, hogy éppen elegendő nedvességet biztosít az itt élő növényeknek. E hatásoknak köszönhetően az Atacama-sivatag rendkívül száraz, a környező, hatezres andesi lejtők gleccserben szegények.

Nemcsak száraz, hűvös is az Atacama, hiszen az átlagos napi középhőmérséklet 0 és 25 °C között mozog, ami a Szaharához képest egészen hidegnek mondható. A kutatások szerint 120 ezer éve száraz sivatag folyómeder-maradványainak és kiszáradt tavainak tanúsága szerint a területet csapadékos időszakok is jellemezték. Egyes tavakban még ma is található víz, habár a hosszú szárazság miatt egyre jobban besósodnak, és nagy sótartalmú tavak maradnak vissza. Az Atacamát terjedelmes sós felszínek és sómedencék, azaz salarok is jellemzik. A tavakban nagy számban élnek algák és zuzmók, melyek különféle színt kölcsönöznek a vízfelületnek, és számos madárfélét, köztük három falmingófajt is éltetnek. Habár az Atacama-sivatag a Föld egyik legszárazabb sivataga, érdekesség, hogy tavaly nyáron – a déli félteke telén – egyes területein mintegy 80 cm hó hullott. Ennek olvadékvize szokatlan vadvirág-szőnyeget borított a sivatagra.

Az Atacama-sivatagban kevés helyen láthatók olyan szél által felhalmozott, nagy dűnék, mint a Szaharában vagy a Namíb-sivatagban. Ennek elsődleges oka a nagy szemcseméretű fedőanyag, amelyet nehezebben mozdít el a szél. Az Atacama sziklás, sós sivatag; sok tekintetben a Marshoz hasonlatos, így nem véletlen, hogy a NASA gyakran teszteli itt jövőbeli űreszközeit.

A La Silla Obszervatórium

Az Atacama emellett kiválóan alkalmas csillagászati vizsgálatokra, hiszen nagy magasságban, párától, felhőzettől és fényszennyezéstől mentesen gyakorlatilag szünet nélkül tudnak dolgozni a kutatók. Az Európai Déli Obszervatórium két nagy csillagászati obszervatóriumot is kihelyezett a területre, a La Silla Obszervatóriumot és a Paranal Obszervatóriumot.

Kép: exterra, Wikipedia(ESO, Beletsky)
Forrás: atacamadesert.co.uk, Földünk, Mérték kiadó, 2004