Hazánk szeméttermésének 80%-a ipari-, 5%-a veszélyes, és további 15%-a pedig települési hulladék. A települési szilárdhulladék, más néven háztartási hulladék mennyisége 4-4,7 millió tonnát jelent évente, aminek több mint negyede Budapesten termelődik. A települési hulladékot helyenként újrahasznosítják, komposztálják, biogázt állítanak elő belőle, esetleg elégetik, de legnagyobb része sajnos a lerakókon végzi egyelőre. A budapesti hulladékégető 2006 óta 420 000 t/éves kapacitással működik.

A hulladékégetést már az ókorban is alkalmazták. Magyarországon gondolati szinten már XIX. század végén is felmerült egy lehetséges hulladékégető terve. Ma látható formájában csak 2005-re készült el. Az Uniós csatlakozásunkkal felújított hulladékégető üzem Budapest hulladékának kb.70%-át ártalmatlanítja, és korszerű füstgáztisztító berendezésének köszönhetően kevésbé terheli környezetét. A hulladékégető teljes egészében megfelel a hazai és európai uniós környezetvédelmi előírásoknak. A mai, Rákospalotán használt technológia hazánkban egyedülállóan a legkorszerűbb és legkörnyezetkímélőbb módon égeti el a hulladékot; mindemellett a keletkező hő energiáját is hasznosítják. (A jobb oldali képen Bécs hulladékhasznosítója látható, Friedensreich Hundertwasser elgondolásában.)

A hulladékégetőbe kizárólag kommunális hulladék szállítható, a szelektív-, a veszélyes hulladék illetve a lomtalanításból származó tárgyak nem ide kerülnek. Ennek oka, hogy méretüknél és típusuknál fogva fennakadást illetve balesetet okozhatnának a rendszerben, mivel a hulladékégetőben nincsen aprítóberendezés.

A fővárosból érkező hulladék súlyának lemérése után egy bunkerbe kerül, ahonnan híddarura szerelt polipmarkoló segítségével kazánokba jut. Itt elégetik, és az égetés következtében 90%-os tömegcsökkenésen megy keresztül. A visszamaradt salakot lehűtik és kiválasztják belőle a hulladékvasat. A salakot hulladéklerakók takaróanyagaként hasznosítják Magyarországon.

Egy hulladékégető

Az 1000-1100 °C-on történt égetés során füstgáz is keletkezik, amely 1000°C-ról 200°C-ra hűl le. A lehűlés során gőz keletkezik, amelyből energiát nyernek ki, az égetésből származó energia elektromos áram és távhő formájában hasznosul. Füstgáz tisztítása során a környezetre káros vegyületekből egy szerves vegyület hozzáadásával ártalmatlan elemi nitrogén és víz keletkezik. A keletkezett savakat is semlegesítve szilárd kalcium sók keletkeznek. Aktív lignitkoksz-adagoló rendszer alkalmazásával a toxikus vegyületek (pl. dioxinok, higany) megkötődnek, és zsákos porszűrők segítségével por sem kerül vissza a levegőbe. A rendszer automatikus módon, számítógépes szabályozással működik.

Forrás: Fővárosi Közterület- Fenntartó Zrt. Kiadványa: A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű
Kép: wikipedia

-Khell Róza-