A melléknap (Parhelia)
A halojelenségek a magasszintű felhők ritkán kialakuló légköroptikai fényjelenségei közé tartoznak. Több megjelenési formájuk létezik, azonban minden esetben a 8–12 km magasban elhelyezkedő felhőkben (cirrostratus: fátyolfelhő, cirrus: pehelyfelhő, cirrocumulus: bárányfelhő) lévő jégkristályokon megtörő fény alakítja ki őket a felső troposzférában.

Egyik legismertebb és egyben leglátványosabb légköroptikai tünemény a melléknap (parhelia), amely a napkorong két oldalán elhelyezkedő fényes folt formájában jelentkezik. Naphalo és napkutya néven is említik, ez utóbbi azonban nem a jelenség tudományos elnevezése, sokkal inkább csak az angol “sundog” szó szerinti fordítása.

A melléknapok kialakulásához lapos hatszögletű jégkristályok jelenléte szükséges. Általában magasan lévő fátyolfelhőkön alakul ki, de nagyon hideg idő esetén alacsonyabb elhelyezkedésű, gyémántpornak nevezett jégkristályokon is létrejöhet.

Gyakran azonban a levegőben süllyedő kristályok függőleges elhelyezkedésűek lesznek, ekkor a napfényt vízszintesen törik meg és létrejönnek a melléknapok, melyek mindig a napkoronggal azonos magasságban figyelhetők meg. Ezek a kristályok prizmaként viselkedve a Nap fényét 22°-al eltérítik, így a melléknapok általában a napkorongtól 22°-os távolságra helyezkednek el. Ha a kristályok elhelyezkedése teljesen véletlenszerű, akkor a melléknapok folytatásaként feltűnhet egy fehér színű melléknap-ív is, mely a 22°-os halót érinti annak alsó és felső pontján (a képeken kivehető az ív kezdetleges kialakulása).

Esetenként előfordulhat, hogy csak egy melléknap látható valamelyik oldalon. Néha csupán csak kis fényes foltok az égen, de sokszor színesek, időnként vakítóan fényesek. Színes melléknap esetén a Naphoz közeli oldalon vöröses, majd sárgászöld, míg a távoli oldalon kékesfehér színt láthatunk, mintegy szivárványudvar ölelésében csodálva a kisebb napkorongokat. Az alkalmanként szivárványszínben pompázó (a képeken látható jelenség is ide sorolható) fényes “álnapok” a régi korok népeinek is felkeltették a figyelmét, a melléknapot az időjárásváltozás és az érkező tartós csapadékos idő hírnökének tartották. A magyar nyelvben e különleges jelenség “vaknap” vagy “cimbora” népies elnevezéssel is használatos.

Szöveg és fotók: Elekes Attila André

Forrás: Fizikai Szemle, Wikipedia
A fotók az Eupolisz kétnapos hótalpas Gyömbér-túráján készültek