A transzszibériai vasútvonal Oroszország ütőerének számít. Vonalát a régi szibériai postaút mentén jelölték ki; a munkaerőt száműzöttek, ítéletük enyhítésével ösztönzött fegyencek, katonák és Kínából érkezett fizetett munkások adták. A kivitelezéshez szükséges sínek és berendezések szállításához a vasutat használták, tulajdonképpen maguk előtt építkezve. A nehézségek ellenére az építés kezdetétől számítva, tíz éven belül 1901 novemberében megindulhatott a forgalom. Vlagyivosztokig azonban csak 1916-ra nyílt meg az út. A Mongólián átvezető szakaszt pedig 1961-ben fejezték be.

A munka - hibái és áldozatai ellenére - a kor egyik legbriliánsabb mérnöki teljesítményének számított. Naponta átlagosan másfél kilométer hosszú sínpárt raktak le, ami mai értelemben is kiváló teljesítmény, figyelembe véve az extrém körülményeket.

Video: factoria.ws
Kép: http://4photos.net
Szöveg: Lampért Kirill - Szentirmay Dániel “Utazás Alvó országban - A Transzszibériai vasút” A Földgömb, 2008/2. március-áprilisi számában