Mi az a sziklagleccser?
E formát először 1883-ban írta le a dán Steenstrup Grönlandon. Spencer 1900-ban ugyanezt a jelenséget különös formájú törmeléklejtőnek nevezte, majd Rohn 1900-as munkájában hömpölygő törmeléklejtőként szerepel. Pontosabb leírása S.R. Capps-től olvasható 1910-ben. N. Potter (1969) meghatározása szerint a sziklaár “kisebb gleccserhez hasonló alakú, általában a magashegységek száraz völgyeiben előforduló, meredek homlokkal végződő, nyelvszerű, szögletes kődarabokból álló, mozgó kőtörmelék-tömeg, amelynek felszínén karéjos sáncok és barázdák húzódnak.” Ma leginkább részben jéggel cementált, jeget rejtő, plasztikusan mozgó törmeléknyelvként emlegetjük.

Törmeléklejtő eredetű sziklagleccser-nyelv a törökországi Ala Daglarban

Kialakulása alapvetően háromféleképp történhet: 1. jeget rejtő törmeléklejtők gyarapodásával, 2. gleccserek visszahúzódásából hátramaradt, jeget rejtő morénákból, 3. haldokló, növekvő törmelékborítású gleccsernyelvekből is kialakulhatnak.

A rendelkezésre álló, mai ismeretek alapján az aktív sziklagleccserek három rétegből épülnek fel. A legfelső, 1-3 m-es réteg nagyobb szikladarabokból áll, a középső réteget jégben gazdag állandóan fagyott mag alkotja, ami lejtőirányban kúszik a legalsó, törmelékréteg tetején. Az alsó réteg is tartalmaz fagyott anyagot, de lényegesen kevesebbet a középső rétegnél. Ezt az általános hármas rétegzettséget több alpi fúráserdmény is alátámasztja.

A sziklagleccser kialakulásához szükséges éghajlati tényezők:
- Gyenge felhőzöttség, amely mellett az éjszakai fagyok és a nappali felmelegedés különösen erős lehet.
- Az évi átlagos középhőmérsékletnek kevesebbnek kell lennie 0°C-nál.
- Elegendő nedvesség a kifagyásos aprózódás, jéglencse-kiválás, fagyos talajfolyás és fagyos talajkúszás fenntartásához.
- Elegendő mennyiségű hócsapadék, amely lavinák formájában hozzájárulhat törmelékszállításhoz.
- Tartósan vékony hóborítás a talajmenti fagy létrejöttéhez, így a fagyaprózódás fenntartásához.
- Gleccserek esetében klímaromlás, pl. szárazodás, ami felborítja a jégár hócsapadék-párolgás egyensúlyát, a párolgás megnövekedése következtében a jég-törmelék arány felborul a törmelék javára.

Gleccser eredetű sziklaár a törökországi Erciyas vulkán cirkuszvölgyében

Behatárolják-e előfordulásukat a földrajzi szélességi és magassági jellemzők?
Az előzőekből kiderült, hogy a sziklagleccserek létrejötte függ évi átlagos középhőmérséklettől és csapadékmennyiségtől. Ezek a hőmérsékleti és nedvességi feltételek több földrajzi szélességen és magasságban is adottak, következésképpen a sziklaárak földi elterjedésükben változatosak. Így aktív formában megtalálhatóak a sarki területektől (Spitzbergák, Grönland, Antarktisz) egészen a forró övezet magashegységeiig (Középső-Andok). Sarkvidékeken tengerszint közelében (50 méter alatt), a magashegységeben pedig 4500-5000 méteres magasságban is kialakulhatnak sziklagleccserek.
A kitettség szintén fontos tényező, hiszen a hegyek hidegebb oldalán a sziklaárak akár több száz méterrel is alacsonyabban is képződhetnek.

Az egykori klíma (paleoklíma) szerepe
A jelenlegi éghajlati viszonyokat megelőző, maitól eltérő klimatikus feltételek más felszínformáló folyamatokat eredményeztek, mint amilyenek napjainkban jellemzőek. Ez azt jelenti, hogy ma a korábban létrejött formakincs alakul át. Például egy hidegebb periódus végeztével egy gleccser visszahúzódásakor a jég kiolvadása miatt a felszín meredekebbé válik, az eltűnő jégár morénaanyagot hagy hátra. Így a kialakult lejtés, a törmelék és nedvesség mennyisége kedvezhet sziklaárak kialakulásának.

Oldalmoréna eredetű sziklagleccser a King George-szigeten, Antarktisz

A klímaváltozás/klímaingadozás kiváló jelzői
Éppen emiatt ez a forma az éghajlat finom változásainak nagyon jó indikátora, rendkívül gorsan, akár néhány év alatt is reagálhat a megváltozott klímaviszonyokra. Szárazodáskor, melegedéskor tompulnak formái, a nyelv mozgása lelassul, leáll; nedvesedéskor, lehűléskor pedig a jégár nyelve előreindulva aktivizálódik, megmagasodnak az oldalai, felszíni barázdái élénkebbé válhatnak.

Az aktív sziklagleccserek felszíne élénken bordázott

fotó: exterra