A műsorvezető Mong Attilától persze nem várható el, hogy maga magyarázza el, mi is a felfedezés háttere – hogy vajon hogy lehet egy csillag fényének ingadozásából nem csak azt kiszámolni, hogy bolygói vannak, hanem még azt is, hogy azok milyenek. Ezért tehát szakértőt hívnak. Médiaképes szakértőt. Igazi csillagász telefonszáma persze nincs benne egy rádiós szerkesztő telefonjában, de nem is kell. Nem az a cél, hogy értsen hozzá, hanem hogy tudjon nyilatkozni, és kész is legyen rá bármikor, ha mikrofont dugnak az orra alá. És vannak instant, vízben oldódó univerzális szakértők, akik egyszerűen bármiről tudnak nyilatkozni, sőt, előadást tartani. Csak le kell őket venni a polcról, kis guglival és wikipédiával feloldani, azután hadd szóljon.

Sajnos a műsor azóta nem elérhető az eredeti linkjén a Magyar Rádió hangtárában

Ilyen szakértő Lukács Béla fizikus. Rá lehet keresni, szépen karbantartott cikk szól róla a Wikipédián – nyilván semmi köze hozzá, rajongói teszik fel összes médiaszereplését szépen sorban. Aki esetleg nem nézte az ATV-n, az is értesülhet Friderikusszal folytatott beszélgetéseiről – sőt, ha a link nem lenne törött, le is tölthetné őket.. És megismerhetné előadásait bármiről, mindenről. Lingvisztikáról, genetikáról, közgazdaságtanról.

És most csillagászatról. Három perc sem kell, hogy néhány látványos adatot összegereblyézzen az internetről. Nyilván persze nem a NASA-tól, elég a CNN-ig visszanyúlni. Így lehet azután igen látványosan nevetségessé tenni magunkat.

Szakértőnk ugyanis elolvasta a médiahíradásokat, és abban mindegyikben megtalálta a titokzatos Goldilocks-zóna kifejezést. Kuiper-övről, Oort-felhőről azért lehetett korábban is hallani, és az is tudható, hogy ezeket a leíró (illetve a hipotézist felállító) csillagászról nevezték el, úgy gondolta, nyugodtan blöffölhet egyet: 14:31-nél a kétely árnyéka nélkül ismertet meg minket, tudatlanokat egy Goldilocks nevű csillagásszal.

Kép: Lynette Cook via NASA
A grafikán a Gliese 581-es rendszer látható, központi (vörös törpe) csillagával, amely csupán 20 fényévnyire található a Földtől. Előtérben az újonnan felfedezett GJ 581g jelű bolygó, melynek tömege a Föld három-négyszeresa, átmérője bolygónkénál 1,2-szer, 1,4-szer nagyobb.

Ha belenézett volna, tudná, hogy a NASA, vagy a most híressé vált tanulmány (Lick-Carnegie Exoplanet Survey) nem használja ezt a „terminus technicust” így esetleg gyanút foghatna. Ez a tudományos irodalomban is fel-felbukkanó becenév megjelent már magyarul is (pl. Dawkins Isteni téveszme című, a vallással vitatkozó könyvében). Mivel látványos, és teljes mértékben közérthető az angol anyanyelvű közönségnek, a sajtó előszeretettel használja. Goldilocks ugyanis nem csillagász, hanem egy mesehős, akit minden angolszász gyerek ismer: egy kislány (régebbi változatokban öregasszony), aki a medvék üresen álló házában belekóstol mindhárom tányérba. Az egyikben túl meleg, a másikban túl hideg a zabkása, de a harmadikban pont jó, ezért ezt eszi meg. Ezért hívják a csillagok körüli sem túl meleg, sem túl hideg zónát, Goldilocks-zónának.

Si tacuisses, philosophus mantisses…*

Még egy megjegyzés: én nem vagyok sem fizikus, sem csillagász. Amit itt leírtam, annak jó részét én is a netről szedtem össze (már azon túl, hogy a Goldilocks-zóna kifejezést korábban is ismertem, ezért nevettem fel hangosan, amikor ezt a riportrészt meghallottam). De én nem is pályázok az év ismeretterjesztő tudósa címre…

Endrei Alex

*(Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna...)