Az IYA2009 kiemelt programjai közé tartozik a „The World At Night” (TWAN) elnevezésű projekt, amely a világ éjszakai arcát mutatja be a nagyközönségnek csillagászati tájképeken keresztül. A szervezetbe 2007 karácsonyi indítással a témában legjobbnak tartott harminc fotóst hívták meg. Sikere az előzetes várakozásokat messze felülmúlta. Az elismert fotográfusokból álló szervezet kiállítása a Csillagászat Nemzetközi Évének megnyitóján, Párizsban, az UNESCO székházában debütált, amely egy év leforgása alatt harminc országba kapott meghívót a Távol-Kelettől az USA huszonnégy tagállamáig. A Magyar Csillagászati Egyesület invitálására a patináns kollekciónak hazánkban a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont október végéig. A tárlaton a szemünknek hazai tájakat is láthattunk csillagos égi háttérrel egyetemben - a szervezet magyar tagja, Ladányi Tamás tolmácsolásában. Vajon milyen új fotózási szemléletet jelent az asztrotájkép fényképezés? Miben különbözik a hagyományos tájképi vagy asztrofotós technikáktól? Hogyan tett szert a TWAN a nem egészen két éves fennállása alatt erre az óriási népszerűségre és szakmai elismerésre? – Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a szervezet hazai képviselője.

A csillagászati tájkép fotózás a csillagászat és a földrajz tudományának egységét jelenti a fényképezőgép objektívjén keresztül. A képeken nappalról ismerős tájak, városok, építmények felett jelenítjük meg az aktuális égi látnivalókat: égitestek kelését- nyugvását, bolygóegyüttállásokat, csillagképeket, a Tejutat vagy a csillagos égboltot. Mind a földi, mind az égi oldal egyformán hangsúlyos: a kettő együttes kompozíciója hivatott a szemlélőben hatást elérni, mind esztétikai, mind tudományos oldalról.

„Az én esetemben szerencsésen találkozott mindkét vonal; hosszú éveken keresztül fényképeztem diára, javarészt geográfiai szemléletű úti riportokat Izlandtól a Himaláján át Patagóniáig. Másrészt mindig is ott volt számomra a csillagászat, mint fő érdeklődési területem. Iskolásként a Halley-üstökös 1985-ös távcsöves megfigyelésére datálom eljegyzésemet az asztronómiával, amikor a földrajztanárom megmutatta nekem a kométát egy kis refraktorral. Később a tudományos oldal vonzott, főleg kettőscsillagok mérésével foglalkoztam, és ennek szolgálatára építettem meg a családi házunk kertjében a magán-csillagvizsgálómat. Büszkén mondhatom, hogy két csillagpárt is az én nevem alatt jegyzett be (LAD 1 és LAD 2) a United States Naval Observatory, új felfedezésként katalogizálva. A kettőscsillagok után enyhült a szigorú értelemben vett szakmai kötődés, és inkább esztétikai szempontok vezéreltek a fotózásban; így jutottam el a csillagászati tájképig. Jó érzéssel tölt el, hogy a TWAN közvetítésével a világ számos szegletébe jutottak el hazánk képei, különös tekintettel kedvenc fotózási helyszínemre, a Balatonra.”

Témájában kiemelt megkülönböztetést kap az UNESCO világörökségei éjszakai arcának bemutatása, avagy a kultúrát a csillagászattal kívánjuk összekapcsolni az idő múlásán keresztül. Másrészt éjszakáink sötét egének megóvására szeretnénk felhívni a figyelmet a képeinken keresztül: a fényszennyezés problematikája éppúgy érinti a csillagászati megfigyeléséket, mint az energiatakarékosság vagy a biodiverzitás és természetvédelem témakörét. Mivel az asztrotájkép műfaja közel áll a szabadszemes látvány valósághű megörökítéséhez, ezért ezeken a képeken keresztül kitűnően szemléltethetjük az eget és a földet – akár oktatási, ismeretterjesztési célból is. Viszonylag könnyen értelmezhetők, feldolgozhatók ezek a fotók a diákok, nagyközönség számára is. Emellett a szervezet honlapja (www.twanight.org) külön fejezetben foglalkozik speciális éjszakai téma fotótechnikai oktatásával is. Kiemelt együttműködő partnereink: International Astronomical Union (Nemzetközi Csillagászati Unió), International Dark-Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség) és a NASA által működtetett Astronomy Picture Of The Day (A Nap Csillagászati Felvétele) – mint a legnagyobb látogatottságú csillagászati honlap.

A fotós szakmától és az érdeklődőktől a legtöbb kérdést technikai oldalról kapjuk: milyen vázzal, milyen idővel, milyen optikákkal, fényerővel stb. készülnek a felvételek. Jómagam – elismert fotósokkal egyetemben – azon a véleményen vagyok, hogy a fotózás sokkal inkább kompozíció, mintsem technika kérdése. A felszerelést meg lehet venni, a gépet meg kell tanulni kezelni, a képfeldolgozási ismereteket el kell sajátítani. Ez még – stílusosan szólva – fényévekre van a jó képtől: a tapasztalatot és a kreativitást nem lehet pótolni.

A Vénusz és a Hold Veszprém felett

Technikai oldalról nézve az asztrotájképek készítése közelebb áll a professzionális természetfotóhoz, mint a szűkebb értelemben vett asztrofotóhoz, ugyanis ezek állókamerás képek - óragépet nem használunk hozzá. Tehát olyan mechanika nem szükséges, amely az objektumot a Föld forgásával megegyező sebességgel követi, amellyel ugyan a csillagokról több fényt gyűjthetnénk össze, de alatta elmosódna a táj. A képen viszont az égnek is megfelelően dominánsnak kell lennie, amelyet hosszú expozíciós időkkel, nagy érzékenységgel és fényerővel érhetünk el. Ezek jellemzően rendre 10-60 másodperc (csillagíves képeknél több óra is lehet), iso 1600- 3200, illetve f/2 – f/2,8 körüli értékek. Az optikai minőség talán a legfontosabb a felszerelés összeállításakor, mert egy csillagokkal telehintett látómezőben minden apró kis hiba meglátszik: ez a műfaj optika tekintetében nem ismer kompromisszumot. A nagy égterületet átfogó felvételeknél 10-20 mm körüli fókuszokat használunk, és nagyon érdekes, a teljes égboltot leképező felvételeket készíthetünk halszem objektívekkel is. A hosszabb gyújtótávolságú lencsékkel (200-600 mm) a Hold és a Nap kelésének-nyugvásának mozzanatait örökíthetjük meg.

A digitális világban nem kerülhetjük meg a modern képfeldolgozási eljárásokat sem, amely a stílus kényszerű velejárója. Nagyon szigorú a TWAN képfeldolgozási etikája: alapvető szempont, hogy a természetességre törekedjünk, vagyis a képeknek azt a valóságot kell visszaadniuk, amelyet a fotós az adott pillanatban a csillagos ég alatt átélt.

A TWAN filozófiájának és ars poeticájának egyik alapeleme a csillagászat egységességének képviselése: ahol nincsenek határok az égbolton, ott nem szabad, hogy az eget csodálók népes táborát országhatárok válasszák el. A TWAN-t létrehozó szervezet az Astronomers Without Borders (Csillagászok Határok Nélkül) szlogenje összhangban van a magyar amatőrcsillagászat atyjának, Kulin György jelmondatával: „Az égbolt mindenkié!

További képek: www.twan.org

Kép: Ladányi Tamás, www.twan.org