Az új határok meghúzása kettévágta a döntően É-D-i futású hegyvidéket és a megmaradt térség megnevezésére a (turista)térképeken fokozatosan megjelent a Zempléni-hegység név, és ezt a földrajzosok is lassan átvették (a geológusok pl. nem!). Nagyon szerencsétlen volt az akadémiai tájföldrajz Tokaj-Zempléni-hegység elnevezése, amely végképp összezavarta a laikusokat. A Zempléni-hegység (Zemplínska širava) ugyanis valójában egy kelet-szlovákiai középhegység, térben, felépítésben, formakincsben is elkülönülve az Eperjes-Tokaji hegységtől, melynek magyarországi részére a leghelyesebb a Tokaji-hegység elnevezés (és ez nem keverendő össze az 516 m magas tokaji Nagy-heggyel! Aminek ráadásul Nagy-Kopasz volt az eredeti neve, ám az 50-es évek első felében az akkori teljhatalmú vezető személyes sértésnek vette ezt…, ahogy a ritka mérgeskígyónk, a rákosi vipera nevén is változtatni kellett.)

Az Eperjes-Tokaji hegyvidék északi, Szlovákiában fekvő része, a Szalánci-hegység főként lávaöntő vulkánjai mintegy 14-10,5 millió évvel ezelőtt működtek, északabbra jellemzően szárazföldi tűzhányókként (kisebb robbanásos, pl. stromboli típusú kitörésekkel tarkítva), délebbre pedig a szarmata tengerben. Kis és közepes méretű, egymással szomszédos, zömmel rétegvulkáni jellegű kúpok épültek fel.

A déli hegységrész, az itthoni Tokaji-hegység a Szalánci-hegységgel szemben nem tekinthető igazán ívszerű vulkáni vonulatnak; kisebb méretű réteg-, illetve lávaöntő vulkánok mellett szétszórt lávadómok, közöttük ignimbritplató-maradványok viszonylag széles sávja alkotja. A Tokaji-hegység vulkáni kitörései a szalánci-térségnél valamivel hosszabb időt öleltek fel (15-9,5 millió évvel ezelőttiek) és két fő szakaszban zajlottak. A korai, zömében tengeralatti vulkánosság riolitos ignimbritkitörésekkel kezdődött és dácitos-andezites lávaömlésekkel folytatódott. Ezt követően vegyesen tengeralatti és szárazulati vulkánosság volt jellemző. Ekkor kis rétegvulkánok (5-7 km-es kalderákkal), lávadómok is létrejöttek, végül a hegység belsejében andezit lávafolyások is lejátszódtak. A Tokaji-hegység az egyetlen vulkáni vidékünk, ahol a riolittól a bazaltig terjedő változatosságban jelennek meg a vulkáni kőzetek. A vulkáni működést több szakaszban - a mátraihoz hasonló - hidrotermális ércesedés kísérte.

A Tokaji-hegységről szóló összefoglaló írásunk a július 29-én megjelenő friss számunkban olvasható.

Szöveg: Karátson Dávid
Kép: Dobos Csaba és Ferenczi László