A FÖLDGÖMB

Esőszag. Szereted?


Eső közben és utána lehet érezni, legtöbben a tavasz illatával azonosítjuk. Frissítő, pezsdítő, inspiráló. Mi okozza a kellemes illatot? Miért érezzük olyan bódítónak?

Bővebben: Esőszag. Szereted?

 

Gólyahír: fekete gólyák egyenes adásban!

Négy tojáson kezdte meg a kotlást az évek óta figyelemmel kísért gemenci gólyafészek tojó madara. Ritka hazai fajunk hétköznapjait élőben mutató kamera a természet nyugodt hétköznapjait és a vadonban előforduló esetleges harcokat is láthatóvá teszi

Bővebben: Gólyahír: fekete gólyák egyenes adásban!

   

Az eltűnt zöld nyomában - videóval

A klorofill, a levelek zöld festékanyaga, a napfényből szerez energiát, hogy a fotoszintézissel fenntartsa a földi életet. Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt - levélhullás előtt befestve az erdőt

Bővebben: Az eltűnt zöld nyomában - videóval

 

Tücsökvilág - 2016 A mezei ciripelők éve

A Nap már nem kúszik olyan magasra az égen, mint nyár derekán, közeleg a nem vágyott szürkeség időszaka. A vakáció hang- és színkavalkádja lassan feledésbe merül, gyakrabban kerülnek elő a dzsekik, az esernyők. A föld alá vezető lakócsövek hamarosan elrejtik előlünk az Év rovarát, pedig a meleg, kora nyári esték még nem is oly rég a mezei tücskök udvarlókoncertjeitől voltak hangosak. A kedvelt ciripelést fülünkben hallva most utánajárunk, hogyan is zajlik az élet a tücskök félig rejtett világában

Bővebben: Tücsökvilág - 2016 A mezei ciripelők éve

   

Tara – Megálló a dinári zöldúton

A ma emberének is szüksége van zarándoklatra, persze modern köntösben, GPS-nyomvonallal és ökológiai tudattal körítve, így nem csoda, ha a hosszú távú túraútvonalak virágzását és kibontakozását éljük. Ez a törekvés még a volt Jugoszlávia békés föltámadását is elérte – legalábbis a hegyi turizmus terén. Így született meg a Via Dinarica – az út, mely végigvezet a Dinári-hegyvidéken a szlovén Postojnától az albán Jezerce csúcsáig, 7 mai országot érintve (s lett volna kettő néhány évtizeddel ezelőtt). A Via Dinarica fő nyomvonalát a „Fehér Ösvény” jelenti, ami – nevének megfelelően – a fehér, kopár magaskarszt vonulatait fűzi sorba. Jelenleg kidolgozás alatt áll a „Kék Túra”, ami az Adria mentén, fél szemmel mindig a kék tengerre tekintve halad, továbbá a belső, erdős övezeteken át kígyózó „Zöldút”. Ez utóbbihoz tartozik a szerbiai Tara-hegység is. És hogy ne legyen félreértés: a híres Tara-kanyon nem itt, hanem Montenegróban húzódik, de szurdok azért itt is akad, és ugyanaz a víz csörgedezik benne, mint a Tara-kanyonban, csak éppen ezen a szakaszon már Drinának nevezik a Tarát

Bővebben: Tara – Megálló a dinári zöldúton

 

Három új denevérfaj jelent meg a Pilisi Parkerdőben

Az örökerdő gazdálkodás során a Pilisi Parkerdő szakemberei különös gondot fordítanak az erdő biológiai sokféleségének megőrzésére. Ezért hátrahagynak holtfákat az általuk kezelt erdőkben. Az avatatlan szem számára halottnak, feleslegesnek tűnő fák egyebek mellett otthont és búvóhelyet nyújthatnak számos fontos állat- és növényfajnak, így a Pilisi Parkerdőben újonnan megjelent nimfadenevérnek, tavi denevérnek és a fehértorkú denevérnek is

Bővebben: Három új denevérfaj jelent meg a Pilisi Parkerdőben

   

Kirándulóetikett: tűzveszélyes tavasz és sorompó

A tavaszi napfény és a természet szeretete ebben az időszakban sokakat az erdőbe csalogat: a természet ébredésének első jeleit felfedezni páratlan élményt jelent. A természet és saját magunk védelme érdekében ugyanakkor nem árt a fokozott óvatosság, hiszen nemrégiben erdőjárók gondatlansága kisebb erdőtüzet okozott Páty környékén

Bővebben: Kirándulóetikett: tűzveszélyes tavasz és sorompó

 

Fészkelő rétisasok élőben

A Duna Dráva Nemzeti Park munkatársainak köszönhetőn rétisasok költését figyelhetjük meg a világhálón. Korán, még a tél végének beköszönte előtt költésbe fogó nemes, őshonos ragadozófajunk már országszerte az utódnemzésen tevékenykedik

Bővebben: Fészkelő rétisasok élőben

   

Visszatért Budapest környékére az aranysakál

A Buda környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először magányos aranysakálokkal a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei. Mára bizonyos lett, hogy az őshonos állatfaj ismét stabilan jelen van a főváros környéki erdőkben is. Az emberre veszélyt nem jelentő, közepestestű emlős ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel a Parkerdő által kezelt területeken

Bővebben: Visszatért Budapest környékére az aranysakál

 

Szálep – Orchideák és emberek

Az orchideák szárított gumóinak lisztjét a Közel-Keleten, Kis-Ázsiában és a Balkánon forró, frissítő ital készítéséhez használják, és arab eredetű szóval szálepnek nevezik

Bővebben: Szálep – Orchideák és emberek

   

1. oldal / 10

Qatar 20161219