A fenntartható fejlődés fogalmát az ENSZ a következőképpen fogalmazta meg ezelőtt több, mint 30 évvel: “anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a saját szükségleteiket.“ (ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság: „Közös jövőnk”, 1987) Három alappillére a társadalmi haladás, amely méltányos életkörülményeket és szociális jóletet biztosít; a gazdasági fejlődés és a környezeti feltételek megőrzése. Az elmúlt harminc évben a gazdasági növekedés valóban erőteljesnek mondható, azonban a javak elosztása továbbra is egyenlőtlen, környezeti szempontból pedig egyre inkább fenntarthatatlan. Az eddig csak fenyegetésnek vagy távoli jövőképnek tűnő “képzelgések” valósága a sarkunkban van. Napjaink legnagyobb feladata az emberi tevékenység során keletkezett hulladékok mérséklése, azok káros hatásainak csökkentése.

Ezen káros hatások csökkentésén fáradozik Dr. Carmen Hijosa, aki a ’90-es években érkezett a Fülöp-szigetekre mint bőráru kereskedelemmel foglalkozó szakértő. A bőráru tömegtermelése során felhasznált vegyszerek okozta környezeti terhelés hatására olyan alternatíva után kezdett kutatni, amely a bőrt helyettesíteni tudja. Felismerte, hogy a műanyag nem lehet megoldás, hiszen új termék gyártásakor fontos kritérium a fenntarthatóság.

Kép: Soós Tibor

A környezet védelme érdekében lehetőleg olyan nyersanyagok használata szükséges, melyek biológialag lebomlanak. Carmen sokévnyi kutatás után fejlesztette ki a Piñatex® nevű ananászlevélből készülő textilt. A Fülöp-szigetek klímája trópusi, a száraz és esős évszakok váltják egymást. Legfőbb termékük az ananász, mellyel élvonalban jár a világranglistán. A levelek a már meglévő mezőgazdaság hulladékai, annak felhasználása további jövedelemforrás az ott élők számára.

Így egyesül két nagyon fontos szempont a textil előállítása során, az alacsony környezeti hatás magas társadalmi felelősséggel párosul.

Carmen arra törekedett, hogy új, erős, nem szövött textiliát hozzon létre a bőr helyettesítésére, amelyet kereskedelmi forgalomba lehet vonni, így biztosítva azt a társadalmi- gazdasági hatást, amelyet ötvözve az alacsony környezeti hatással már a fenntartható fejlődés útjára léphet az életciklusa során. Az ananászlevél rostjainak kinyerését a mezőgazdasági közösség végzi.

Miután a levelekből eltávolították a rostokat, a maradék biomassza tápanyagban gazdag, természetes műtrágyaként vagy bioüzemanyagként használható.

Kép: Soós Tibor

A szálakat tiszta vízzel tisztítják, napon szárítják. Ahhoz, hogy teherbírása a ruhaipari mércéknek megfeleljen műanyagot adnak hozzá, politejsavat használnak, mely biológialag lebomló anyag. A tekercseket Spanyolországba szállítják, ahol elnyeri végső bőrszerű megjelenését. A Piñatex® puha és rugalmas, de mégis tartós textil, habár a valódi bőrrel még mindig nem tudja maximálisan felvenni a versenyt. A textilfestés nehezen képzelhető el káros vegyi anyagok használata nélkül, azonban a gyártásához felhasznált festékek GOTS tanúsítvánnyal rendelkeznek, mely biztosítja, hogy egy termék előállítása során organikus alapanyagokat használnak fel. A kész anyagot a tervezők lábbeli és divat kiegészítők, ruházati cikkek, lakberendezési és autóipari kárpitok fenntartható alternatívájaként használják.

Kép: Soós Tibor

A Piñatex® -et gyártó cég egy olyan élénk iparág létrehozásán fáradozik, amely a fenntartható fejlődés már említett mindhárom alappillérét használja, azonban nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a fenntartható fejlődés megvalósíthatatlan a jelenlegi gazdasági modellben. Ha át is térünk ezekre a környezetre kevésbé káros alapanyagokra, amelyek előállítása kevesebb vizet, energiát és vegyszert igényel, a beszállítók termelési folyamatai, a havi új dizájn akkor is hatalmas energiákat emészt fel, hiszen a késztermékek és az alapanyagok szállítása sem éppen klímabarát folyamat. A fenntartható társadalom megvalósulásához együttesen szükséges a helyes mérték megtalálása és a környezetbarát alternatívák tudatos választása.

Szöveg: Szakáll Anetta